Makovecz Imre tervei alapján készült az épület – Győrvár
Győrvár első közösségi házát 1993. május 15-én avatták fel. A részben pályázati forrásból, részben a szomszédos települések önkormányzatának hozzájárulásával megvalósított épületet Makovetz Imre Kossuth-díjas építész és tanítványa, Ekler Dezső tervezte. A közösségi összetartást erősítette, hogy jelentős létszámú helyi lakos segítette önkéntes munkájával az építés folyamatát. A Faluház múltjához és jelenéhez elválaszthatatlanul kapcsolódik a Faluház Baráti Kör Egyesület munkássága, – élén Varga Gézáné Marika nénivel – melynek eredeti feladata a Faluház működtetése, karbantartása volt, azonban csakhamar kibővült a Faluházban és azon kívül rendezett közösségi programok megszervezésével és lebonyolításával is.
Itt kerül megrendezésre a település minden fontosabb rendezvénye, itt folynak a közösségi élettel kapcsolatos megbeszélések. A Faluház ad helyet a község tanfolyamainak, képzéseinek. A kézműves foglalkozás, vetélkedők, táncbemutatók, próbák és a helyi iskola rendezvényei is itt valósulnak meg. De ide járnak szabadidejükben a fiatalok és a régebb óta fiatalok beszélgetni, vagy akár pingpongozni. Elmondhatjuk, hogy a település kulturális és közösségi életének motorja, biztos háttere ez a különleges épület.
Napjainkban az épületben működik könyvtár, egy szoba az idősek klubjának és egy jól felszerelt konditerem is. Az emeleten kialakított szállás jelenleg hat fő befogadására képes. Az épület közösségi terei kiválóan alkalmasak nagyobb méretű rendezvények lebonyolítására is, köztük zenés bálok, lakodalmak színhelyéül is szolgál.
Kaposi Lászlóné csuhétárgy készítő tevékenysége – Győrvár
Kaposi Lászlóné, Juci néni Erdélyben született és gyermekkorát is ott töltötte. Később – 1955-ben – Magyarországra, Győrvárra ment férjhez és azóta is itt lakik. Juci néni egész életében ügyes kezű volt, azonban a kézimunkázással komolyabban 1985-ben kezdett el foglalkozni, mikor betegsége miatt már nem tudta munkáját a szombathelyi STYL ruhagyárban folytatni. Felhalmozódott szabadidejét hasznos tevékenységgel igyekezett kitölteni; koszorúkötésbe kezdett, ami némi jövedelmet is hozott a házhoz; horgolt, hímzett, illetve a fafaragás és a csuhékészítés művészetével is el kezdett megismerkedni.
Legjelentősebb munkái csuhé alapanyagból készültek, köztük rengeteg népviseletes figurákkal, apróbb tárgyakkal, valamint betlehem összeállításokkal, melyek közül egyik műve országos díjat is nyert. A csuhézás fortélyait önállóan tanulta meg, kezdetben más mézművesek tárgyainak leutánzásával. Juci néni kizárólag természetes alapanyagokból formálta műveit, köztük, kukoricacsuhéból és hajból, faragott fából, illetve egyéb apró magvakból és termésekből. A babák ruháinak festéséhez is a környezetében fellelhető eszközökhöz nyúlt.
A csuhézás mellett fafaragással, makettek készítésével is foglalkozott. Legszívesebben gyermekkorának színterére, Erdélyre jellemző környezetet, parasztházakat, kutakat, székely kapukat és különböző háziállatok formált meg fából. Kiállításai a falu és a környékbeli települések rendezvényeinek megszokott, ám kissé sem megunt, bámulatos elemeit alkották. Bár Juci néni idős korából fakadóan már nem foglalkozik kézműves tárgyak készítésével, a Faluházban megtekinthetők babái, melyek hagyományos öltözékeket és elfeledett paraszti munkákat jelenítenek meg. Rendezett, takaros fából készült portái a régmúlt vidék hangulatát idézik.
A győrvári csata kultuszának őrzése
A park ad otthont a Kuruc Fesztiválnak is
1706. november 6-án, részben a mai településen, részben a mellette elterülő pusztában zajlott le a győrvári csata, melynek során II. Rákóczi Ferenc fejdelem kuruc csapatai nagy győzelmet arattak a császári hadak felett. A győrváriak számára azóta is kiemelkedő jelentőségű ez a történelmi esemény, és nagy gondot fordítanak a hagyományok ápolására, a történetek átörökítésére. A fényes győzelemre emlékeztet a Győrvár bejáratánál lévő Kuruc Emlékpark.
Már 1934-ben emlékművet állítottak, majd helyette 1981-ben Heckenast János építész tervei alapján új emlékművet készítettek.
A kuruc kultusz továbbörökítésének céljából alakították ki a Kuruc Emlékparkot is, amely a falu határában, a csata tényleges helyszínének egy darabján állít emléket a kuruc és labanc hősöknek egyaránt, és otthont ad az évente megrendezésre kerülő Kuruc Fesztiválnak. A park kialakításakor fontosnak tartották a természetes környezet megóvását, így legnagyobb részt természetes anyagokat használtak az épített környezet megalkotásához, valamint gondot fordítottak az eredeti fák megőrzésére is – a terület egyetlen telepített fája a park szívében található hársfa, amelyet az első Kuruc Fesztivál alkalmával ültettek a szabadságharcosok tiszteletére.
A hagyományőrzés további központi eleme Béri Balogh Ádám kuruc hadvezér kultuszának megszilárdítása volt, melynek részeként róla nevezték el a helyi általános iskolát, szobrot emeltek neki a Faluház mellett, amely mögött saját hársfát is ültettek, valamint elkészítették Béri pecsétnyomójának hű mását száraz és viaszos formában. A településen található Rákóczi- és Béri Balogh Ádám utca is. A csatának állít emléket emellett a Faluházban található gyönyörű olajfestmény, az iskola falára illesztett plakett, valamint a csata 300. évfordulójára készített bronz emlékmű is.
E csata emlékének tiszteletére hagyományőrző csoportok és általános iskolások elevenítették fel újra a 311 évvel ezelőtti csatát 2017. novemberében Győrváron. Egyszer, a háromszázadik évfordulón már életre keltették a dicsőséges győzelemhez vezető hadműveleteket. Mára a kuruc örökség hivatalosan is a falu értéktárának elsőrangú eleme lett, sőt bekerült a megyei értékek közé is. Most a helyi önkormányzat a Hungarikum-pályázaton nyert másfél millió forintot megtoldva és sok önkéntes munkával, újra életre hívta az egykori eseménysort. A több történelmi kort átfogó hagyományőrző napot ezentúl minden év novemberében meg szeretnék rendezni. E napon törekedtek arra, hogy több történelmi kort is felidézzenek a meghívott csoportok segítségével, de természetesen az események középpontjában a gondosan megkoreografált csatajelenet állt, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület és a Fekete Sereg Hagyományőrző csapat „előadásában”.
Háromkor kürtszó jelezte a kétnapos csata kezdetét. A falu felégetését nagy lánggal égő szalmakazal jelképezte. Majd kuruc gyalogosnak öltözött kisiskolások settenkedtek elő a fák közül. Dobpergések, eredménytelen tárgyalások, tűzpárbajok, ágyúdörej és elsöprő lovas rohamok vezettek a végső győzelemig, amikor a labancok visszaszorultak szekértáborukba, illetve sokuk a mocsárba veszett. Kaczor Zsolt polgármester a település történelmében oly fontos esemény megvalósításával elsődlegesen a fiatalok, – ezért is vonták be őket ténylegesen is az események megjelenítésébe – figyelmét kívánta felhívni a múltunk megismerésének és megőrzésének szükségességére. Ezért is kívánnak ezentúl minden évben ilyen formában megemlékezni az egykori hősökről.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom – Győrvár
Győrváron csak katolikus templom van
A templom története 1782-ig vezethető vissza, mikor a község előző fából készült egyházi épületegyüttese, melyhez egy kőtorony is csatlakozott, tűzvész következtében 1778-ban megsemmisült. A jelenlegi épületet Festetics Pál építtette, késő-barokk stílusban Hefele Menyhért tervei alapján a leégett templom alapjaira. Az épület 22 m hosszú és 10 m széles, tornya pedig 21 m magasra nyúlik fel.
A diadalív északi pillérén egyszerű copf szószék található. Hangvetőjén alul a Szentlélek, míg a szószék felett, a korábbi templom égi romjai közül kimentett Dávid király, Szt. Péter és Pál apostolok szobrai díszítik a templom belsejét.
A diadalív déli pilléréhez mellékoltárt emeltek. Az oltáron lévő barokk Madonna-szobrot egy kőszegi mesterember készítette 1820 körül. A szentély falán látható festett oltár, a mennyezetfestményekkel együtt Steffek Albin alkotása, 1923-ban kerültek az épület belső falára. Tabernákuluma copf stílusú, angyalokkal és Agnus Dei szoborral díszített. Sekrestyéje csehsüveg boltozatú.
A templom kisharangját Haeller András öntötte 1828-ban, nagyharangja a 20. században készült. A templom három harangjából a II. világháborúban egy elpusztult.
A templom búcsúnapja november 19.
Győrváron csak katolikus vallású templom található, melyben szentmise minden második héten szombaton, illetve minden második héten vasárnap van.
Győrvár településtörténete
Vasvár határából induló Római sánc a Sárvíz mocsaraiban, Győrvár határában tűnik el. Elsüllyedt várról szóló mondák sora fűződik ehhez a titokzatos helyhez, ezt támasztja alá a falu elnevezése is. A környéken nagy szerepet játszó, de mára már elpusztult Árpád-kori földvár elősejlő nyomai a Győrvárról Hegyhátszentpéterre vezető út mellett, az ún. bodavári forrásnál, a Sárvíz hidjának közelében figyelhetők meg. A helyi legenda szerint a vár Boda királyé volt, aki gőgje miatt várával együtt elsüllyedt a mocsárban. A Szántó Imre által készített legendaillusztráció a Sárvíz melletti égererdőben áll. A várat egy torony jelképezi, amely alatt egy betonkút kapott helyet, a kút fenekén egy hatszirmú virágot látunk. A tornyot kígyók veszik körül, akik láthatóan már urai is a várnak. A vár előtt Boda király szobra áll, amely egyben kútház is. A szobor alatt forrás fakad. A forrás feletti felirat: Бода král. Az alkotás 1977-ben készült, a forrást 1992-ben még felújították, de azóta az egész kicsit magára hagyatva áll.
Győrvár a Sárvíz és annak több mellékvize által közrefogva, a Vasi-Hegyhát déli peremén, a Zala megyei határra szorulva fekszik. A 74-es út mentén, viszonylagosan kedvező fekvését kihasználva, több kisebb község központjaként funkcionál. Elérhetőségén tovább javít a Szombathelyt és Zalaegerszeget összekötő vasútvonal, amely a falu mellett húzódik.
A község területén már ősidők óta élnek emberek. Ezt bizonyítják a határában előkerült csiszolt kőbalták, melyek a kőkorszakból származnak. 1255-ben Geruwar néven említik először. 1258-ban terra Geur, 1334-ben Gewrguar, 1338-ban Terra Gyurgwar, 1438-ban Poss Gyurgwar néven szerepel. A név eredetileg gyűrű alakú várat jelölhetett.
Központi része, az eredeti Győrvár falu az Árpád-korban királynéi birtok volt, IV. Béla király adományaként 1260-ban került a szentgotthárdi ciszter apátság tulajdonába Dobra váráért cserébe. Ettől kezdve birtokosa az apátság, ill. annak kegyurai.
A középkor végén magánföldesúri kézre jutott, majd a Széciek és Batthyányak után a Festeticsek szerezték meg.
A török hódoltság előtt tiszta magyar község volt, később tótokat telepítettek ide, kik azonban idővel teljesen megmagyarosodtak.
A falu neve leginkább az 1706-ban a császáriak felett aratott kuruc győzelemről ismert. Ennek állít emléket a falu déli végén kialakított Kuruc emlékpark. Győrvár melletti mezőn 1706. november 6-7-én. Csata előtt a kuruc csapatok Egerváron, a császáriak Zalaegerszegen táboroztak.
1706. november 6-7-én zajlott a kurucok Béri Balogh Ádám vezérletével nagy győzelmet arattak a császáriak felett. Itt esett fogságba a császáriak vezére, Heister Hanibál osztrák generális. Az Esztergom elveszítése utáni katonai helyzetben, amikor Stahremberg hadserege is visszavonult nyugat felé, a kuruc erőknek egyesülniük kellett, hogy a Rába-menti átjárókat meg tudják menteni. A császári udvar egy horvát bánt, Heister Hannibált küldött hazánk területére, aki november első napjaiban átlépte Magyarország határát. Heister pusztítva, dúlva kereste az egyesülést Stahremberg csapataival. A bán bármilyen területet hagyott el, „lábnyomát” nyomor követte. A falvakat felgyújtotta, a lakosságot kardélre hányta, nem kímélve a gyermekeket, öregeket, asszonyokat sem. Zala népe riadtan Vas megyébe menekült. November elején menekülő tömegek gyűltek össze Győrváron és a környező erdőségekben. A kuruc csapatoknak Andrássy seregével kellett egyesülniük. A magyarok célja, hogy az ellenséget kicsalják védett állásaikból és alkalmas helyen lecsapjanak rájuk. Andrássyék megkapták azt a hírt, hogy Heister átkelt a Murán, és Zalaegerszeg felperzselése után Vasvár irányába nyomul. A kurucoknak meg kellett akadályozniuk Heister és Stahremberg egyesülését. November 5-én indultak el a hazánkat védő csapatok Kőszeg alól Vasvár felé, addig az ellenfél Zalaegerszeget elhagyva Egervárig hatolt előre. Az összeütközés helye ekkor még bizonytalan volt. A labancok száma 3-5000 fő között mozgott, a kurucok kb. 3-4000-en lehettek. A Habsburg-pártiak elfoglalták Egervár várát és letáboroztak. Az ütközetre Győrvár határában került sor. A csata központja a falu előtt végződő dombvonulat aljában található malom volt. Ettől észak-nyugati irányban húzódik az egykor mocsaras, de ma sík rétet kettészelő, de már csak elszórt nyomokban látható malomgát. A kurucok 1706. november 6-án reggel érkeztek községünk alá, átkeltek a gáton, és az erdők lábánál megálltak. A császári sereg nem mozdult, ezért a szabadságharc hívei elindultak, hogy a betolakodók hátába kerüljenek. A megkerülő mozdulatot az Egervár-Győrvár országút bal oldalán vonuló domb mögött hajtották végre. Ez délután 2-3 óra között lehetett.
Heister csapatai figyelés és felderítés nélkül haladtak Győrvár felé. Délután 4 óra tájban érkeztek a labancok a falu melletti mocsarakon át vezető gáthoz. Az út összeszűkült, így ez megtorpanásra késztette őket. Kisfaludy László volt annak a 7 zászlóalja katonának a parancsnoka, akik azonnal rajtaütöttek az ellenségen. A támadás ideje délután 5 óra volt. A kuruc előhadak lovas rohama kettéválasztotta a császári csapatok hadoszlopát. Egyik részük sietve rohant át a gáton, többségük a gát innenső részén a malomhoz szorult.
Heister leesett lováról, kísérőkocsija és egyik ágyúja elmerült a sárban. A csata első mozzanata a kurucoknak kedvezett. Az ellenség a malom környékén megrekedt és megindította a tűzharcot. Az ágyúk tüzére a kurucok csak karabélyaikkal tudtak válaszolni. A lovasság nem tudott előre nyomulni. Az éjszakát mindkét fél a csapataik megerősítésével töltötte. A kurucok visszatértek Egervárra.
Az irányítást Béri Balogh Ádám és Bezerédy Imre vette át. Úgy döntöttek, hogy nincs értelme szorosan az ellenfél előtt állni, ezért egy mérföld kitéréssel akadtak a császáriak oldalába kerülni. Egervárról kiindulva a mai vasútvonal mentén húzódó dombvonulat biztonságos rejtése alatt haladtak el, hogy Győrvár széléről a „frontra” intézzenek döntő támadást. A rohamot először Béri Balogh Ádám vezette. Az ellenfél más utat nem látván, a mocsár felé indult. A heves harcokban a kuruc brigadéros három sebet kapott és vérbe borulva bukott le lováról. (Vasvárra szállítják és a kolostor épületében ápolják. Ennek emlékét tábla őrzi, melyet minden év novemberében a Toborzó alkalmával megkoszorúznak.) A lovas csapatok rohamai voltak az ütközet döntő mozzanatai. A harc vezetését Bezerédy vette át. A császáriak már csak a menekülésre összpontosítottak. Egy karabély sortűz után megindultak visszafelé a gáton. A kurucok gyalogtámadásba mentek át. A labancok ismét a malomhoz szorultak. Ekkor már eldőlt a küzdelem, a később érkező Andrássy már csak a foglyok összeszedésében segédkezhetett.
Heister Hannibált egy 17 éves zászlótartó Sibrik Gábor fogta el. A foglyot Sümeg várába vitték. A kurucok vesztesége csekély volt, kb. 100 ember veszthette életét. A győzelem osztatlan örömet okozott a hazájukat védő csapatok táborában. Rákóczi a tisztekhez írt levelében dicsérte hősiességüket, és magatartásukat követendő példaként állította az egész kuruc sereg elé.
E nap eseményeit elevenítették fel hagyományőrző szándékkal 2017 novemberében, pályázati támogatással a falu lakosai és hagyományőrző csoportok együttműködésével.
A források szerint a falunak már 1244-ben volt temploma, melyet tűzvész pusztított el. Helyette 1559-ben építették fel a Szent Erzsébet templomot, melynek alapjain a mai templom nyugszik.
Plébániája már 1688-ban virágzott. 1775-ben új temető létesült az Ótemető utcában. Kath. templomát a Festeticsek építtették 1782-ben.
1778-ban tűzvész pusztított a településen, amelynek martaléka lett a templom mellett az iskola, és a falu lakóházainak nagyrésze is. Az új templom fő út keleti oldalán kapott helyet és kiegészült egy 2 szobás paplakkal. 1831-ben a paplaknak már 4 szobája, kamra, magtár, csür, szín, pajta, istálló tartozott hozzá. 1866-ban létesül posta. A vasútépítés 1865-ben érte el a községet, egykori vasútállomása ma Pácsony nevét viseli, 1950. május 1-jén avatták az új vasúti megállót.
A 20. század elején a házak legnagyobb része zsuppos, a tűzvész után épülteknél egyszerűbbek. A falu egyutcás és az Ótemető utcáig tart.
A Sárvíz-patak és Verna-patakok szabályozásának hatására eltűnt a falu déli részén lévő a tó, a vizekből a gazdag élővilág: halak és rákok. 1910-ben Győrvárnak 770 magyar lakosa volt. 1902-ben a grófi birtokból kihasítva új temető létesült. Ebben az évben nyílt meg a tejcsarnok. 1907-ben Boskovits Aladár földbirtokos kastélyt, gazdasági épületeket, magtárt, cselédlakásokat épített, melyet 1956 körül lebontottak. 1907-ben Andrásfáról Győrvárra került át a körjegyzőség.
1907-ben, 1922-ben, és 1929-ben is tűzvész pusztított, amelyek közül a legkorábbi volt a legpusztítóbb. Hatására eltűntek a zsupos fedések, módosabb házak épültek. 1912-ben a cselédlakásokból létesült az új iskola. 1925-ben kap először körorvost a lakosság, a gyógyszertár 1936-tól működik.
1952-ben bekapcsolták a községet a villamoshálózatba. 1954-ben aszfaltozták le az országutat, kimélyítették a vasúti aluljárónál az űrszelvényt. Aztán 1996-ban az aluljárót 10,5 méteresre szélesítették ki. 1952-től óvoda működik helyben a Legényegylet épületében, majd 1962-től mai helyén találjuk.
Győrvár magában foglalja az egykor Pácsonyhoz tartozó Újmajort is. Korábbi időkben további majorok is tartoztak a faluhoz, de ezek a téeszek felállításával fokozatosan elnéptelenedtek.
A falu és a hozzá tartozó majorok lakossága egykor meghaladta az ezerkétszáz főt, ma mintegy hatszázan lakják, és a tágabb környék iskolai és plébániaközpontja.
A Faluház a község kiemelkedő középülete, Makovecz Imre és Ekler Dezső tervei alapján épült. Az ún. organikus építészet látványos példája. Ez az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak, és az Idősek Klubjának. A győrvári Teleház 1999. április 30-án nyitotta meg kapuit az akkori körjegyzőség településein élők előtt.
A Vasi Hegyhát, mint Magyarország első Kneipp–térségének, Kneipp-települései sorába tartozik Hegyhátszentpéter is. Az Óvoda előtti tér árnyas fái alatt található Kneipp park gyógynövény labirintusa mellett a vizes könyöklő és lábáztató objektumok pihenő paddal, vizes taposóval várja a felfrissülésre vágyó ide látogató vándort.
A település határában alapította meg vállalkozását a Győrvár Tej Kft., melynek egyik tulajdonosa a Zalaco Zrt., míg a másik tulajdonos Varga Gyula, övé a helyi állattartó gazdaság, a tehenészet, melynek területén tejüzem is épült. A legmodernebb olasz gépekkel felszerelt üzem létesítésével a Győrvári tej – tejbolt és tejivó bolthálózatában a vásárlók mindig megbízható forrásból származó, helyi tejet kapnak. A Vas és Zala megyében működő tejívókban tej, kakaó, gyümölcsös turmixok, krémes tejföl, lágy vaj, a darabos túró, a selymes tejszín, a megannyi ízesítésű sajt, így a porcelánfehér színű mozzarella golyó, vagy éppen a csípőspaprikás, a diós, vagy éppen a vörös áfonyás gomolya várja a vásárlókat.
A Faluház Baráti Kör – hosszú éveken keresztül – Varga Gézáné Marika elhivatott vezetésével a falu kulturális és közösségi életének meghatározó szereplője volt és az mind a mai napig.
Mindezekből is látszik, hogy a falu mindig is a Vasi Hegyhát egyik legjobban fejlődő és korszerűsödő településének egyike volt és ma is az. Különösen igaz ez az utóbbi évekre. Épületei, közterei megújulnak, korszerűsödnek, élhetővé teszik a település lakóinak mindennapjait. Szálláshelyek épülnek, horgásztó és zöldövezetes turistaparadicsom várja nyugalmat és jó levegőt kereső pihenni vágyókat. Fesztiváljai, a Kuruc-, korábban a Birkás Pálinkafesztivál, manapság pedig a Csülök- és Sörfesztivál, a Szüreti felvonulás aktív, sokrétű kikapcsolódást kínál a település és vonzáskörzete lakói számára.
Fontos a község vezetői számára az otthonos, élhető, biztonságot nyújtó település kialakítása, ahol az emberek szívesen és jól élnek, ahova mindig hazavágynak. Figyelmet fordítanak minden korosztályra, mind a fejlesztések, – saját iskolakonyha épül, stb. – mind a programok, rendezvények terén. A mindennapok jó közérzetének biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a múlt hagyományainak összegyűjtésére, az értékek megőrzésére. A gulágra hurcoltak emlékére Harangtornyot állítottak, A fiatalabb nemzedék számára a Kuruc Park mellett korhű játszótér épült, Tündérkertet hoztak létre. És még nincs vége a fejlesztéseknek, még sok elképzelés vár a kezdő lépések megtételére. Legújabban az itt működő Birkás Pálinkaház viszi a falu hírét országszerte. A Győrváron készült pálinkák sorra kapják az elismeréseket. A közelmúltban az Eredetvédelmi Program keretében nemzeti oltalmat kapott a Vasi vadkörte pálinka, melynek előállító a győrvári Birkás Pálinkaház. A vadkörte olyan különleges gyümölcs, amelyet már az ókorban is ismertek, és szerettek az emberek. Amikor a térség eredetvédett pálinkájáról született döntés, azért a vadkörtére esett a választás, mert az a vidék egyik leggyakoribb vadgyümölcse. Birkás István úgy véli Vasi vadkörte pálinka oltalom alá helyezésével egy helyileg ismert érték kapott most eredetvédelmet, ugyanakkor a Vasi vadkörte pálinka révén egy újabb pálinkavidék is felkerült a pálinka alapanyagául szolgáló gyümölcsök termőtájai közé.