Árpád-kori kápolna
Alsóújlakon a régi temető közepén áll az Árpád-kori kápolna. Első okleveles említése 1342-ből származik. A fennmaradt dokumentumok szerint Szent Péter és Pál tiszteletére szenteltetett. Az úgynevezett Szelenkás domb tetején álló szentély építéséhez római korból származó faragott köveket is felhasználtak, amelyeket a körülbelül 20 évvel ezelőtti, a Műemlékvédelem felügyelete mellett zajló felújításkor meg is találtak.
Alsóújlaki hegy
Szalai Imre és Tőke István Antal borászokkal a hegyen
Az Alsóújlak településen tett látogatásunk legnagyobb élménye a szőlőhegy volt, ahol Szalai Imre és Tőke István Antal helyi borászok kalauzolásával ismerkedhettünk meg a falu pincevilágával.
A körülbelül 50 hektárnyi területet generációk óta gondozzák a helyiek, ma megközelítőleg 200 pince található a hegyen. A jól ismert világfajták mellett túlnyomórészt hazánk ősi szőlőit termesztik itt, ezek közül is azokat, melyek a Vasi Hegyhát adottságait szeretik. Ilyenek a delavári, izabella, noha, elvira, százszoros, kunbarát és a seibel. A falusiak azonban egy saját fajtával is büszkélkedhetnek, amit Németh Péter alsóújlaki lakos nemesített ki és a szintén helyi Oláh István honosította meg a hegyen. Ő egyben a névadója is az ,,oláhpista” szőlőnek.
Imre és István, sok társukkal együtt a feldolgozás során is követik a hagyományokat, kizárólag természetes anyagokkal és módszerekkel dolgoznak, így a szeder- és eperfa hordókban kézműves bioborok készülnek, amelyek a természet akarata szerint formálódnak és érnek.
A hegy közösségformáló ereje sem elhanyagolható. Szüret alkalmával a falusiak saját szervezésével indul meg a mulatság, Imre ötlete nyomán szintén saját kezdeményezéssel a disznóvágás. Ilyenkor a vasi módra elkészített hagyományos ételek mellé az asztalra kerül a hegy leve is, amit mi is megkóstolhattunk. Vendéglátóink harmonika- és nótaszóval fokozták a hangulatunkat, de a friss murci is meghozta hatását.
Az alsóújlaki hegy hagyományos magyar szőlőfajtáink, borkészítési eljárásaink mellett a közösség összetartozásának őre is. Jelentősége meghatározó a falu életében.
Gólyás ház
Nagy Tiborné Pásti Mária elevenítette fel a ház múltját
Alsóújlak legszebb házában Nagy Tiborné Pásti Mária nagy szeretettel fogadott minket és elkészítette a Vasi Hegyhát különlegességét, a vasi dödöllét. Míg hűlt az étel, Mária elmesélte nekünk a ház és életének fontosabb mozzanatait. A három generációs autentikus parasztházat 1900-ban Mária nagyszülei építették. Szülei 1933-ban kötött házasságuk után költöztek ide. Egy évvel később 1934-ben megjelentek a ház kéményén az első gólyák, akik egészen a mai napig minden év áprilisától augusztus közepéig a falu életének részesei. A Pásti házaspárnak viszont a gyermekáldásra még várniuk kellet, végül három gyermeknek adtak életet. Mária és két bátyja a gólyás házban nevelkedett és ezzel az állatok iránti szeretet és a természetközelség a mindennapi életük részévé vált. Máriának kétszer is el kellet hagynia a házat, egyszer még gyermekkorában betegség miatt, majd gimnáziumi valamint főiskolai tanulmányai alkalmával. Szombathelyre került, de Máriának a gólyás ház mindig „mentsvárként” szolgált. Később az épület állapota nagyon leromlott, mivel szülei elvesztése miatt az épület egy-két évig teljesen elhanyagolva, üresen ált. Mária 2007-ben nyugdíjba ment, majd férjével visszaköltözött a gólyás házba és megindultak a ház felújítási munkálatai. Mária fia, Attila kérésére megőrizték a ház autentikus jellegét. Az épület teljes átalakításon esett át. Tégláig leverték a külső és belső vakolatot. Két méteres árkot ástak a ház körül, melybe egy csövet fektettek, ennek segítségével elvezették a vizet a ház alapzatától. A gerendás tetőt szintén megerősítették. Eredeti állapotában megőrizték a konyha padlózatát, illetve a tálaló szekrényt és az ajtókat. Próbáltak minden tárgyat oda visszaállítani ahol az a nagyszülők korában állt. A házhoz korábban hatalmas birtok tartozott. Azt követően viszont, hogy a Pásti családot kuláknak nyilvánították a földterület nagy részét elvették tőlük. A házhoz tartozó nagy kertet Mária ma is nagy szeretettel gondozza. A néhai melléképületek ma már üresen állnak, de a kerti gyümölcsfák ma is Mária gyermekkorát idézik.
Alsóújlak településtörténete
A Hegyhát északi csücskében, a Csörnöc-Herpenyő mellett, Vasvár szomszédságában, a mai főúttól kissé beljebb, a Rába irányában fekszik Alsóújlak község. A 8-as számú út a falut hosszanti irányban szeli ketté. A táj eróziós völgyekkel tagolt, hullámos felszínű kavicstakarós fennsík, melynek földtani felépítésében beltavi üledékek, folyóvízi homok és kavics vesz részt.
Első okleveles említése 1388-ból származik. Maga Újlak neve arra utal, hogy egy valószínűleg Árpád-kori birtokosnak új lakóhelye állhatott itt. Birtokosai helyi és környékbeli köznemesek, de ideiglenesen zálogbirtokokat szereztek itt olyan jelentős birtokosok is, mint az Egervári család vagy a vasvári káptalan. A falu a török korban sem néptelenedett el, talán ennek köszönhető, hogy birtokjogi széttagoltságát az újkorban is megőrizte, birtokosok voltak itt a Sennyei, Sallér és Vitnyédy családok.
Legfőbb nevezetessége a régi temetőben, a falun kívül álló Árpád-kori román stílusú Szent Péter és Pál titulusú templom. Bár a falu idővel távolabb költözött és még, a középkorban újabb temploma is épült Szent István tiszteletére, az eredeti templom egészen a közelmúltig használatban volt, mint temetői kápolna. A kis templom falában római kori feliratos kövek is találhatók beépítve, amelyek a tágabb térség korai lakottságára utalnak.
A település ma is használt temploma, a falu közepén lévő, a XIV-XV. században gótikus stílusban épülhetett Szent István tiszteletére. 1775-ben barokk stílusban átalakították. 1758-ban az oszkói, 1780-tól a kámi plébánia filialis temploma. Többször felújítottak az elmúlt évek során is.
38 év után újra szól a harang Mindenszentek napján az újlaki temetőben, hiszen 2015 novemberében az Újlaki Önkormányzat új haranglábat állíttatott és új harangot készíttetett. Ezzel együtt új vezérkeresztet is állítottak.
Ipartörténeti emléke még az egykori Bezerédj vízimalom és környéke.
A település 1986-tól a rendszerváltásig átmenetileg Vasvárhoz tartozott, majd 1993-től önálló községként működik, míg közigazgatásilag jelenleg a Kámi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik.
A szétválást követően Általános Iskolája, Óvodája, az Önkormányzati Hivatal és a Posta épülete is megújult. A település vezetői nagy figyelmet fordítanak a településen élők közérzetének javítására, mindennapi életük megkönnyítésére. Utak, járdák készültek. Játszóteret építettek, a foci pályát és környékét is felújították. Minden pályázati lehetőséget kihasználnak a falu fejlesztésére, szépítésére. A beruházások nagy részét a pályázati források biztosítják az önkormányzati önrész mellett.
A falu újabb látványossága Varga Károly többhektáros Őshonos Állatparkja 1998-tól, amely a falu határában, a románkori temetői templom közelében, valamint a szőlőhegy szomszédságában található. Egész napos szabadidős és családi programot kínál a természetközeli és a hagyományos paraszti életmód jegyében, az őshonos és honos állatok élményszerű megismerésével.
Idegenforgalma a 8-as főút melletti elhelyezkedése miatt jelentős. Családias hangulatú, zöldövezetben, de könnyen megközelíthető helyen található a Wagner Lovaspanzió, mely egész évben szeretettel fogadja vendégeit. A panzió kiválóan alkalmas aktív és passzív pihenésre, kikapcsolódásra egyaránt. Nevükhöz hűen többféle lovas-programot kínálnak a hozzájuk betérőknek. E mellett még a falu központjában is rendelkezésre áll az idelátogatóknak a Csurgóparti vendégház.
A Vasi Hegyhát, mint Magyarország első Kneipp–térségének, Kneipp-települései sorába tartozik Alsóújlak is. A Szent István templomnál található Kneipp parkban a gyógynövények mellett megtalálhatók a vizes könyöklő és lábáztató objektumok pihenő padokkal. Az Őshonos Állatparkban is élvezhetjük ugyanezen Kneipp elemek felfrissülést kínáló szolgáltatásait.
A közösségi élet, a hagyományápolás is nagy szerepet kap Alsóújlak mindennapjaiban. Rendszeresek lettek a falunapok, sportnapok, felelevenedtek a régi népszokások. Értelmet kapott az értékek megóvása, a műemlékvédelem. Az országban szinte egyedülállóan létező húsvéti népszokás Alsóújlakon a csörgetelés. Nagycsütörtöktől kezdve a harangszót helyettesítő, zajt keltő eszközzel, a csörgetelővel futják végig a falut a fiatal fiúk, egészen Nagyszombat estéig. Alsóújlakon a helyi származású Háry Imre készített csörgetelőt 1935-ben. Ezzel járják a fiatalok ma is a falut hangos zajt csapva a húsvéti jeles napokon. De felelevenítették a pünkösdölés és a szüreti felvonulások hagyományait is, hiszen a falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést.
Az intenzív és a mai napig tartó betelepülés miatt a falu lélekszáma évről-évre gyarapszik. 2017-ben 586 lakost számlálhatunk. (Bár a múlt század közepén az 1200 főt is meghaladta a településen élők száma.) A falu demográfiai képe egyre fiatalodó, köszönhetően a magas gyermekvállalási kedvnek, az átlagosnál több nagycsaládosnak. A számos alsóújlaki civil szervezetnek, a történelmi egyházaknak köszönhetően a kulturális élet is fellendült. Az itt letelepülő családoknak a legtöbb szükséges infrastruktúra helyben megtalálható. Ezen szolgáltatások minden korosztálynak biztonságot nyújtanak itt Alsóújlakon.
Egy igazi finomság – az alsóújlaki töpörtős pogácsa
Erzsi néni és a töpörtős pogácsa
Alsóújlak gasztronómiájába Koós Jánosné, Erzsi néni messze földön híres töpörtős pogácsája vezetett be minket.
A recept szerencsénkre nem titkos. Így szól:
Hozzávalók:
-1 kg liszt
-1 marék só
-2 db tojás
-1 jó ,,kanálfej” zsír
-1 kis pohár tejföl
-1 egész élesztő
-fél liter tej
-15 dkg töpörtő darálva
-1 tojás a tetejére
Az élesztőt a langyos tejben felfuttatjuk egy teáskanál cukorral. A liszt közepébe lyukat formálunk, ide halmozzuk a tojásokat, zsírt, tejfölt, sót. Ezt jól összedolgozzuk, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt is, összegyúrjuk. Kinyújtjuk a tésztát, amire a meglangyosított darált töpörtőt rákenjük. A megkent tésztát két oldaláról feltekerjük, majd a széleit középre hajtjuk. Így kelesztjük 5 percet. Ezt a folyamatot 2-3-szor megismételjük. Utoljára kb. 2 cm-esre nyújtjuk. Késsel csíkokat húzunk bele keresztbe-hosszába. Kiszaggatjuk, tetejét a felvert tojással megkenjük. Előmelegített sütőben 250 fokon kb. 10-15 percig sütjük.
A végeredmény mind látványban, mind ízében magáért beszélt. Mindenkit bátorítunk, hogy süsse meg ezt az egyszerű, de annál nagyszerűbb vasi finomságot.
Őshonos állatpark
Varga Károly az építőiparban eltöltött évek után elérkezetnek látta az időt, hogy megvalósítsa gyerekkori álmát. Károly egy tanyán, háromgenerációs családban nőt fel és ezért a természetközelség mindig meghatározó maradt az életében. Az ezredforduló elején vált az álomból valóság, amikor Alsóújlak dimbes-dombos területén, körülbelül 80 hektáros területen létrehozta az őshonos állatparkját. A park területén félszáz állat él, köztük szürke szarvasmarha, bivaly, racka- és cigájajuh, mangalica, szamár és a baromfik. A birtoknak egy állandó alkalmazottja van, aki az állatokat gondozza, ezen kívül idénymunkában foglalkoztatnak szakembereket. Varga Károly, bár Szombathelyen él, ideje nagy részét itt tölti, az állatok ellátásával, és a vendégek kalauzolásával foglalkozik.
Károlynak a park kezdetben csak hobbi volt, majd őstermelő lett. Megkérdezésünkre elárulta, hogy jelen pillanatban a park turisztikailag kihasznált. Egyedileg érkező vendégeket, turistacsoportokat, iskolákat fogadnak, akikkel megismertetik az őshonos magyar állatfajtákat és a tanyasi gazdálkodást. Leader-pályázat segítségével feldolgozó üzemet szeretnének létesíteni. Terveik között szerepel a falusi turizmus kiépítése, szálláshelyek létrehozásával. A vendégeknek látvány disznóvágásokat tartanának, és helyi alapanyagokból készült ételekkel fogadnák őket, továbbá minőségi szürkemarha, mangalica és bivaly szalámikkal szeretnének kilépni az élelmiszerpiacra.
Alsóújlaki iskola
Alsóújlaki iskolások – ők jelentik a település jövőjét
Alsóújlakon mindig is volt iskola, melyet az államosításig a római katolikus egyházközség működtetett. A mindössze 620 lelkes faluban a nagy iskolakörzetesítésig alsó- és felső tagozat is működött. Jelenleg 16 tanulója van az alsó tagozatos alsóújlaki iskolának, ahol az összevont osztályokra két és fél pedagógus jut, az alap és készségtárgyak mellett a gyermekek német nyelven is tanulnak a közel 60 éves falak között. A tagintézmény vezetője, akit a helyiek továbbra is iskolaigazgatónak tartanak és akként is tisztelnek, Némethné Auer Valéria. Az igazgatónő, bár lett volna rá lehetősége, soha nem költözött el a faluból és egész pedagógus pályáját itt, az alsóújlaki iskolában töltötte és tölti jelenleg is.
Némethné Auer Valéria vallja, hogy elengedhetetlenül fontos az egyénre szabott fejlesztés. Vezetése alatt mindig az volt az itt tanítók célja, hogy a leggyengébb tanulóban is megtalálják azt, amibe ő a legjobb. Különös figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra. Ennek is köszönhető, hogy tanulóik minden évben eredményesen szerepelnek a megyei, sőt országos tanulmányi versenyeken. Az iskola vezetőjének mottója, hogy színvonalas nevelő-oktató munkát csak derűs és bizakodó pedagógusok tudnak végezni, akik teljes szívükkel és minden energiájukkal a tanulók felé fordulnak. Némethné Auer Valéria hisz abban, hogy a kistelepülések fennmaradásának feltétele az iskola, ezért foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy megőrizzék Alsóújlak oktatási intézményét, vagyis azt, ami még megmaradt, az alsó tagozatot. Fontosnak tartják, hogy a kötelező tárgyak mellett helytörténetet is tanítsanak a gyermekeknek. Mivel a gyermeklétszám a faluban emelkedik, bizakodva tekintenek a jövőbe. A helyi iskola a kulturális rendezvényeknek is alap pillére, azoknak szervezője, szereplője, sokszor helyszíne is. Továbbá az iskola épületében működik a falu teljes lakossága által látogatható könyvtár. Az Alsóújlak Iskolásaiért Alapítvány önkormányzati és egyéb pályázatok segítségével igyekszik minél több anyagi támogatást nyújtani az újlaki családoknak, vagyis a kirándulások, színházlátogatások alkalmával az alapítvány forrásaiból fizetik a költségek nagy részét.