A park ad otthont a Kuruc Fesztiválnak is
1706. november 6-án, részben a mai településen, részben a mellette elterülő pusztában zajlott le a győrvári csata, melynek során II. Rákóczi Ferenc fejdelem kuruc csapatai nagy győzelmet arattak a császári hadak felett. A győrváriak számára azóta is kiemelkedő jelentőségű ez a történelmi esemény, és nagy gondot fordítanak a hagyományok ápolására, a történetek átörökítésére. A fényes győzelemre emlékeztet a Győrvár bejáratánál lévő Kuruc Emlékpark.
Már 1934-ben emlékművet állítottak, majd helyette 1981-ben Heckenast János építész tervei alapján új emlékművet készítettek.
A kuruc kultusz továbbörökítésének céljából alakították ki a Kuruc Emlékparkot is, amely a falu határában, a csata tényleges helyszínének egy darabján állít emléket a kuruc és labanc hősöknek egyaránt, és otthont ad az évente megrendezésre kerülő Kuruc Fesztiválnak. A park kialakításakor fontosnak tartották a természetes környezet megóvását, így legnagyobb részt természetes anyagokat használtak az épített környezet megalkotásához, valamint gondot fordítottak az eredeti fák megőrzésére is – a terület egyetlen telepített fája a park szívében található hársfa, amelyet az első Kuruc Fesztivál alkalmával ültettek a szabadságharcosok tiszteletére.
A hagyományőrzés további központi eleme Béri Balogh Ádám kuruc hadvezér kultuszának megszilárdítása volt, melynek részeként róla nevezték el a helyi általános iskolát, szobrot emeltek neki a Faluház mellett, amely mögött saját hársfát is ültettek, valamint elkészítették Béri pecsétnyomójának hű mását száraz és viaszos formában. A településen található Rákóczi- és Béri Balogh Ádám utca is. A csatának állít emléket emellett a Faluházban található gyönyörű olajfestmény, az iskola falára illesztett plakett, valamint a csata 300. évfordulójára készített bronz emlékmű is.
E csata emlékének tiszteletére hagyományőrző csoportok és általános iskolások elevenítették fel újra a 311 évvel ezelőtti csatát 2017. novemberében Győrváron. Egyszer, a háromszázadik évfordulón már életre keltették a dicsőséges győzelemhez vezető hadműveleteket. Mára a kuruc örökség hivatalosan is a falu értéktárának elsőrangú eleme lett, sőt bekerült a megyei értékek közé is. Most a helyi önkormányzat a Hungarikum-pályázaton nyert másfél millió forintot megtoldva és sok önkéntes munkával, újra életre hívta az egykori eseménysort. A több történelmi kort átfogó hagyományőrző napot ezentúl minden év novemberében meg szeretnék rendezni. E napon törekedtek arra, hogy több történelmi kort is felidézzenek a meghívott csoportok segítségével, de természetesen az események középpontjában a gondosan megkoreografált csatajelenet állt, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület és a Fekete Sereg Hagyományőrző csapat „előadásában”.
Háromkor kürtszó jelezte a kétnapos csata kezdetét. A falu felégetését nagy lánggal égő szalmakazal jelképezte. Majd kuruc gyalogosnak öltözött kisiskolások settenkedtek elő a fák közül. Dobpergések, eredménytelen tárgyalások, tűzpárbajok, ágyúdörej és elsöprő lovas rohamok vezettek a végső győzelemig, amikor a labancok visszaszorultak szekértáborukba, illetve sokuk a mocsárba veszett. Kaczor Zsolt polgármester a település történelmében oly fontos esemény megvalósításával elsődlegesen a fiatalok, – ezért is vonták be őket ténylegesen is az események megjelenítésébe – figyelmét kívánta felhívni a múltunk megismerésének és megőrzésének szükségességére. Ezért is kívánnak ezentúl minden évben ilyen formában megemlékezni az egykori hősökről.