A Mikos család építtette a templomot is
Mikosszéplakon ma is szeretettel gondolnak vissza báró Mikos Edére. Horváth István, a település volt polgármestere, a Települési Értéktár Bizottság jelenlegi elnöke mesélt erről.
A Mikos-família 1669-ben kapott magyar nemességet, majd a XIX. században (1825-ben) bárói címet is. Cselédjeikkel példásan jól bántak, jó gazdák voltak, így emlékeznek rájuk. Ők építtették Mikosszéplak két legjelentősebb és legismertebb épületét, a Mikosd-kastélyt és a Szűz Mária Neve templomot. Előbbit a későbbiekben gyermek- és felnőtt üdülőként is használták. Mikos Ede báró jó barátságot ápolt a festő, Than Mórral, aki bevezette a családot, de leginkább a báró fiát, Jánost a festészet fortélyaiba. Ennek köszönhetően a templomban a mai napig látható az oltár mögött Mikos János festménye. Than Mór 1869-ben festményt készített báró Mikos Edéről, melynek hátterében látható a Mikosd-kastély is. Mikos Ede báró halála után (1873) lányaira, Olgára és Gizellára szállt az uradalom, mert fiát, Mikos Jánost kitagadta, pazarló életvitele miatt. 1876-ban azonban a két lány és János egyezséget kötött, így a báró fia megkapta a sorokújfalvi és a mikosdi uradalmat. Nem sokkal később viszont Mikos János rossz anyagi helyzete miatt kénytelen volt eladni a kastélyt és az uradalmat, így 1891-től Zierer Vilmos bécsi bankár lett az új tulajdonos. A későbbiekben SZOT gyermek- és felnőtt üdülőként is használták, majd leépült, tönkrement. A faluban tett fejlesztésekért, építkezésekért és az emberekkel való jó bánásmódért a település lakói kezdeményezték, hogy az akkor még csak Széplaknak nevezett községet nevezzék át a Mikos család után. Így 1906-ban a falu új neve Mikosszéplak lett, örök emléket állítva a Mikos családnak, leginkább báró Mikes Edének.