Gyurátz György műhelyében sok értékes tárgy készült
Gyurátz György a nagyapjától és az édesapjától örökölte a szakmáját. Nagyapja Németországban tanulta ki a bognár mesterség fortélyait, majd tudományát továbbadta fia számára, aki szintén továbbadta az ő fia számára. Gyurátz György apja tanításain kívül, 1958-ban fejezte be az inasiskolát, ekkor már a nagypapája nem élt, így néhány szerszáma az unokáé lehetett. Gyuri bácsi már tanulmányai előtt és alatt is édesapjával együtt dolgozott, ez a képesítés megszerzése után sem történt másként. Az egész térséget ellátták eszközökkel, nemcsak kerékgyártással foglalkoztak, hanem egész szekereket is készítettek, istállót ácsoltak össze, építkezéseken vettek részt, ahol tetőzést is vállaltak. Miután édesapja nyugdíjba ment, egyedül folytatta a munkát, inas nélkül. Gyuri bácsi az idős korára való tekintettel már felhagyott a bognármesterséggel, de műhelyében még néhány szerszáma megtalálható. Gyurátz György bevallása szerint: „amely bognárnak rend van a műhelyében, annak bizony munkája sose volt!”