A templom köré épült ki a temető
A középkorban épült, a monda szerint a török dúlás és a vele járó elnéptelenedés után úgy benőtte a gaz, hogy meg is feledkeztek róla, míg egy pásztorfiú rá nem talált.
A Szent Istvánról elnevezett templom köré épült ki a temető. Azt beszélik, hogy a legrégebbi sírok a templom hátsó fala mögötti mély árokban lehetnek, melyet utána sűrűn benőtt a növényzet. Mivel más temető nincs is a településen, mindez arra utal, hogy az andrásfaiak nem törődtek Mária Terézia tiltásával, akinek az uralkodása idején nem szabadott a temető mellé temetkezni.
A régi romokon 1732-ben építették fel újra a templomot, majd adományokból, 8000 koronából kibővítették. A több száz éves kövek a szentélyben máig megtalálhatóak. A sekrestye 1954-ben épült a templomhoz. A férőhelyek száma is jelentősen bővült. A belső festés és a falakon látható freskók 1955-ben készültek, Steffek Albin munkái. A villanyfény 1954-ben gyúlt fel a falak között. A faragott oltár barokk műemlék, mögötte a falon a szentek képei láthatók: Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent István, Szent László, Szent Gellért, Szent Imre herceg. Szent István tiszteletére 1969-ben szentelték fel, ekkor teljesen felújították. 1996-ban az Amerikába elszármazott Üveges Keresztúri Sándor finanszírozta a felújítást.
A toronyban egy harang lakik, 40 font súlyú (18 kg).
A templomhoz hársfasor vezet, a 20 fát 100 évvel ezelőtt Kósa János iskolaigazgató ültette a diákjaival az első világháború hősi hallottjai emlékére. A második világháború hősi halottjaira pedig egy emléktábla emlékezik a templom bejáratánál.
Andrásfa – Szent István templom