Bérbaltavár két falu, Hegyhátkisbér és Baltavár egyesülésével jött létre 1935-ben. A baltavári szőlészet, borászat a Zalaszentgróti Hegyközséghez tartozik, a Zalai Borvidék része Baltavár és Nagytilaj, 2017. január 1-től Olaszfa és Oszkó is. Vasvártól a Rába alatti terület a szentgróti hegybíró, Kovács Zsoltné Franciska illetékessége, Zalaszentgrót székhellyel. Mindezt Vízvári Sándor (55) szőlősgazdától, hegyközségi tagtól tudtuk meg, aki hosszú ideig baltavári pincemester volt. 29 éve került Baltavárra a Balatonboglári Borgazdaság által, ez a cég volt akkor itt az ültetvény tulajdonosa, Vízvári Sándor pedig a szőlészet vezetője volt, mígnem 21 évvel ezelőtt új gazdája lett a birtoknak, utána 16 évig a vasvári kistérség vidékfejlesztési menedzsere lett, három éve vállalkozó. Szakmai tanácsadással segíti a helyi gazdákat, évi 15-20 előadást tart a Berzsenyi Dániel Könyvtár szervezésében Vas megyében, de Zala megyében is sok felé hívják. Szőlészeti, borászati segédanyagokkal kereskedik, borkezelő, derítő, szűrő és csomagoló anyagokat értékesít. Folyamatos önképzéssel jut új és új szakmai információkhoz, szaklapokból, könyvekből tájékozódik. A bortermelő gazdák tudják, hogy tőle érdembeli válaszokat kaphatnak a kérdéseikre. Vizsgázott borvizsgálóként versenyekre jár zsűrizni két megyében. A „Da Bibere” (Adj innom!) Borlovagrend tagja. Zalai származású, máig ott van a birtoka, két faluval odébb, de bérbaltavári lakos, a települési önkormányzat képviselője.
Amint tőle megtudtuk, Baltavár régi szőlő- és bortermelő terület, több mint 100 éves, az aktív szőlő 200 hektár körül van. 80 százalékban két alföldi cégé, 20 százalékát helyi gazdák művelik. A termést szőlőben és folyó borban (kannákban) értékesítik, palackozás egyelőre nincs. Mondják, olyan tökéletes adottságú a szőlőnek a talaj, hogy a jó minőségű baltavári bort felismerni az ízéről, akárhogy is van csomagolva. 450-500 hektolitert tudnak tárolni a gazdák, ennyit préselnek a pincéikben. Szombathelyről, Körmendről és Zala megyéből jönnek a vevőik, olyan területekről, ahol már nincs szőlő. A legalább 10 hektár fölötti ültetvényből tud megélni egy négyfős család, de a mindennapi munkához már alkalmazott kell. A szőlő mindig ad munkát, ha az ültetvényen épp nincs feladat, a pincében biztosan akad tennivaló.