Csehimindszent falutörténete

Csehimindszent falutörténete

A Hegyhát keleti felében, a Széplak- és a Kutyori-patak mentén fekszik Csehimindszent község, a vizektől biztonságos magasságra, egy kisebb háton. Csehihez hasonlóan Vasvártól keletre, a Zala megyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található. A vidék uralkodó talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

A környék egyik első templomos helye, nevét a ma is álló Árpád-kori eredetű Mindenszentek- tiszteletére emelt ősi templomáról kapta egy 1314-ből származó oklevél tanúsága szerint. Erről a templomról és a plébániáról még az 1359 és 1372 évekből is találhatók okiratok. A falu nevét többnyire együtt említik Pogh településsel, amely a mai Potypusztával azonos; amely jelenleg Csehmindszent része.

Földesurai az Ostffyak voltak, akiknek itteni birtokaira 1436-ban Zsigmond magyar király adott új adománylevelet. A 16. század első felében a Dessewffy, a Polányi és a Török családok rendelkeztek itt birtokrészekkel, 1553-ban a falu házainak nagyobb része üresen áll a pestis miatt. A török időkben 1588-ban Pusztafalunak írták, amely csak 1678-ban települt újra. Plébániáját 1756-ban állították vissza.

Potypusztán a Festeticsek építették azt a ma is álló – de felújításra váró – hajdani barokk kastélyt, amelyet utolsó birtokosa, Mesterházy Gyula 1878-ban eklektikussá alakított. Az épületben és parkjában 1957-től a közelmúltig SZOT gyermeküdülő működött. Mára az épület teljesen tönkrement, üresen áll, erőteljesen felújításra szorul.

1892-ben a településen élő kisnemesi családban született Mindszenty (Phem) József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, aki szülőfaluja iránti tiszteletből 1912-ben felvette a település nevét.

A templom előtti téren áll a jeles főpap mellszobra. A falu főutcáján található szülőházát a helyi önkormányzat emlékházzá alakította át. Pályázati támogatósoknak és a helyi segítő kezeknek köszönhetően a ház kívül belül megújult, udvarát kemencével, kerti kiülővel látták el, így ma már a falu közösségi életének egyik színtere lett. Az épületben kapott helyet a Terror Háza Múzeum „Mindszenty József a magyarok lelkiismerete” című állandó kiállítás. De itt nyertek elhelyezést a Magyarországi Mindszenty Alapítványtól és a Mindszenty család még élő leszármazottjaitól kapott emléktárgyak is. Fukszberger Imre, a település polgármestere, mint a Bíboros úr közeli hozzátartozója, szívélyesen vezeti végig a szülőházat felkereső zarándokokat Mindszenty József életének stációin.

A felújított és kibővített plébániaépületben vendégszobák várják a zarándokokat.

Mindszenty bíboros szülőfalujában 1920-ban laktak a legtöbben, 941-en, azonban a gyönyörű fekvésű hegyháti falu jelenlegi népessége ma még a négyszáz főt sem éri el. Ez elsősorban az elvándorlásnak köszönhető, hiszen kevés munkaalkalmat találnak helyben az emberek.

A Vasi Hegyhát, mint Magyarország első Kneipp–térségének, Kneipp-települései sorába tartozik Csehimindszent is. A Fő téren a Kneipp parkban a gyógynövények mellett megtalálhatók a vizes könyöklő és lábáztató objektumok pihenő padokkal, míg az Európa Parkban a vizes taposóban frissülhet fel az ideérkező zarándok.

Déri Péter esperes-plébános és Fukszberger Imre polgármester úr irányításával, a település lakóinak együttes erőfeszítésének köszönhető, hogy ma már Csehimindszent a Mindszenty kultusz egyik fontos alappillére, boldoggá avatásának élharcosa.

Ehhez méltó környezetet biztosít az állami támogatásokból, pályázatokból és nagylelkű adományokból 2015-ben felújított Mindenszentek temploma és az azt körbeölelő tér. A XIII. század közepén épített, és 1330 táján valamint 1773-1774-ben kibővített templomot kívül-belül teljesen felújítottuk, parkosítottuk a templom körüli a teret és a templomdomb szélére építettünk egy egyedülálló Mindszenty keresztutat.

Mindezzel sikerült lerakni Csehimindszenten egy Mindszenty emlékhely alapjait, ahol egy közel fél napos program keretében meg lehet ismerkedni a XX. század egyik legnagyobb magyarjának életével, hazájáért és magyar népéért vállalt szenvedéseivel. Minden hónap 29-én (Mindszenty atya 1892. március 29-én született) a Bíboros szándéka szerint és az ő szellemiségében engesztelő imaestet tartanak szentségimádással, szentmisével és körmenettel, amelynek végén imádkoznak a Hercegprímás mielőbbi boldoggá- és szentté avatásáért. Terveik között szerepel, hogy az Emlékházban felolvasó esteket és előadásokat is rendezzenek, hogy újból életet, lelkiséget és szellemiséget vigyünk e falak közé.

A település vezetőinek köszönhetően nem csak a vallási élet és turizmus lendült fel a településen, hanem a mindennapokat segítő intézmények is megújulnak, korszerűsödnek. A 10 tantermes általános iskolája, óvodája, kultúrháza is az állami támogatásoknak, sikeres pályázatoknak köszönhetően átalakul, korszerűsödik egy térségközponthoz méltó módon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás