A Hegyhát északi csücskében, a Csörnöc-Herpenyő mellett, Vasvár szomszédságában, a mai főúttól kissé beljebb, a Rába irányában fekszik Alsóújlak község. A 8-as számú út a falut hosszanti irányban szeli ketté. A táj eróziós völgyekkel tagolt, hullámos felszínű kavicstakarós fennsík, melynek földtani felépítésében beltavi üledékek, folyóvízi homok és kavics vesz részt.
Első okleveles említése 1388-ból származik. Maga Újlak neve arra utal, hogy egy valószínűleg Árpád-kori birtokosnak új lakóhelye állhatott itt. Birtokosai helyi és környékbeli köznemesek, de ideiglenesen zálogbirtokokat szereztek itt olyan jelentős birtokosok is, mint az Egervári család vagy a vasvári káptalan. A falu a török korban sem néptelenedett el, talán ennek köszönhető, hogy birtokjogi széttagoltságát az újkorban is megőrizte, birtokosok voltak itt a Sennyei, Sallér és Vitnyédy családok.
Legfőbb nevezetessége a régi temetőben, a falun kívül álló Árpád-kori román stílusú Szent Péter és Pál titulusú templom. Bár a falu idővel távolabb költözött és még, a középkorban újabb temploma is épült Szent István tiszteletére, az eredeti templom egészen a közelmúltig használatban volt, mint temetői kápolna. A kis templom falában római kori feliratos kövek is találhatók beépítve, amelyek a tágabb térség korai lakottságára utalnak.
A település ma is használt temploma, a falu közepén lévő, a XIV-XV. században gótikus stílusban épülhetett Szent István tiszteletére. 1775-ben barokk stílusban átalakították. 1758-ban az oszkói, 1780-tól a kámi plébánia filialis temploma. Többször felújítottak az elmúlt évek során is.
38 év után újra szól a harang Mindenszentek napján az újlaki temetőben, hiszen 2015 novemberében az Újlaki Önkormányzat új haranglábat állíttatott és új harangot készíttetett. Ezzel együtt új vezérkeresztet is állítottak.
Ipartörténeti emléke még az egykori Bezerédj vízimalom és környéke.
A település 1986-tól a rendszerváltásig átmenetileg Vasvárhoz tartozott, majd 1993-től önálló községként működik, míg közigazgatásilag jelenleg a Kámi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik.
A szétválást követően Általános Iskolája, Óvodája, az Önkormányzati Hivatal és a Posta épülete is megújult. A település vezetői nagy figyelmet fordítanak a településen élők közérzetének javítására, mindennapi életük megkönnyítésére. Utak, járdák készültek. Játszóteret építettek, a foci pályát és környékét is felújították. Minden pályázati lehetőséget kihasználnak a falu fejlesztésére, szépítésére. A beruházások nagy részét a pályázati források biztosítják az önkormányzati önrész mellett.
A falu újabb látványossága Varga Károly többhektáros Őshonos Állatparkja 1998-tól, amely a falu határában, a románkori temetői templom közelében, valamint a szőlőhegy szomszédságában található. Egész napos szabadidős és családi programot kínál a természetközeli és a hagyományos paraszti életmód jegyében, az őshonos és honos állatok élményszerű megismerésével.
Idegenforgalma a 8-as főút melletti elhelyezkedése miatt jelentős. Családias hangulatú, zöldövezetben, de könnyen megközelíthető helyen található a Wagner Lovaspanzió, mely egész évben szeretettel fogadja vendégeit. A panzió kiválóan alkalmas aktív és passzív pihenésre, kikapcsolódásra egyaránt. Nevükhöz hűen többféle lovas-programot kínálnak a hozzájuk betérőknek. E mellett még a falu központjában is rendelkezésre áll az idelátogatóknak a Csurgóparti vendégház.
A Vasi Hegyhát, mint Magyarország első Kneipp–térségének, Kneipp-települései sorába tartozik Alsóújlak is. A Szent István templomnál található Kneipp parkban a gyógynövények mellett megtalálhatók a vizes könyöklő és lábáztató objektumok pihenő padokkal. Az Őshonos Állatparkban is élvezhetjük ugyanezen Kneipp elemek felfrissülést kínáló szolgáltatásait.
A közösségi élet, a hagyományápolás is nagy szerepet kap Alsóújlak mindennapjaiban. Rendszeresek lettek a falunapok, sportnapok, felelevenedtek a régi népszokások. Értelmet kapott az értékek megóvása, a műemlékvédelem. Az országban szinte egyedülállóan létező húsvéti népszokás Alsóújlakon a csörgetelés. Nagycsütörtöktől kezdve a harangszót helyettesítő, zajt keltő eszközzel, a csörgetelővel futják végig a falut a fiatal fiúk, egészen Nagyszombat estéig. Alsóújlakon a helyi származású Háry Imre készített csörgetelőt 1935-ben. Ezzel járják a fiatalok ma is a falut hangos zajt csapva a húsvéti jeles napokon. De felelevenítették a pünkösdölés és a szüreti felvonulások hagyományait is, hiszen a falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést.
Az intenzív és a mai napig tartó betelepülés miatt a falu lélekszáma évről-évre gyarapszik. 2017-ben 586 lakost számlálhatunk. (Bár a múlt század közepén az 1200 főt is meghaladta a településen élők száma.) A falu demográfiai képe egyre fiatalodó, köszönhetően a magas gyermekvállalási kedvnek, az átlagosnál több nagycsaládosnak. A számos alsóújlaki civil szervezetnek, a történelmi egyházaknak köszönhetően a kulturális élet is fellendült. Az itt letelepülő családoknak a legtöbb szükséges infrastruktúra helyben megtalálható. Ezen szolgáltatások minden korosztálynak biztonságot nyújtanak itt Alsóújlakon.
Alsóújlak településtörténete