Rábahídvég talán legismertebb jótevőjeként tartják számon Bertha György birtokost, akinek a nevéhez a Bertha-alapítvány fűződik. Végrendeletében, egyenes ágú örököse nem lévén vagyona felét Rábahídvégre hagyta, azzal a megkötéssel, hogy abból alapítványt hozzanak létre, ami támogatja a szegény családokat és biztosítja a falu lakosainak iskolán kívüli oktatását is. Maga az alapítvány 1917. május 4-én kezdte meg a működését. Ekkortájt a bevétele 10-15 000 pengő volt, ami nagyon jelentős összeg volt abban az időben. Az alapítvány vagyonából oktatási, illetve szociális célokra lehetett pénzt fordítani. Ezek a támogatások vagy rendszeres juttatások, vagy eseti segélyek voltak. Szegénykonyhát is működtettek azok számára, akiknek nem volt keresete addig, míg a mezei munkák be nem indultak. Az első óvoda is az alapítványhoz kötődik azzal, hogy nyári menhelyet hoztak létre, ahol a 6 évesnél fiatalabb gyermekeiket helyezhették el a földeken dolgozó szülők. Az alapítvány az iskola fenntartása és a tehetséges gyermekek támogatása mellett a gazdáknak kertészeti iskolát, kertészsegéd-képzést is indított. Azért, hogy Bertha György végrendeletét maradéktalanul végrehajtsák, a község kultúrházat építtetett, ami 1930-ban készült el. A kultúrházban a nagyterem, a könyvtár, az óvodaterem, a leventeotthon és a kézimunka termek mellett 2 tanítónői és 1 óvónői lakás is volt, ami nagyon ritka volt még ebben az időben. A II. világháború után az alapítvány működése egyre nehézkesebbé vált. 1949-től nincs pontos adat a működésére vonatkozóan. A kultúrház működtetését a község vette át, új szervezetek kaptak itt helyet. A rendszerváltás óta Bertha György Művelődési Ház néven működik és jelenleg is meghatározó szerepe van a falu életében. A Bertha-alapítvány jelentős szerepet töltött be Rábahídvég szociális és kultúrális fejlődésében. A gazdaság élénkítéséhez, korszerűsítéséhez és a megfelelő szakemberképzéshez is hozzájárult. Berta Györgyről utcát neveztek el a településen és az elmúlt években pedig a Bertha-alapítvány is újjáéledt.