Mindenszentek római katolikus templom – Csehimindszent
Igazi zarándokhely lett a templom
A templom első írásos említése 1314-ből való. 2014-2015-ben a Kormány által nyújtott támogatásból újították fel teljes körűen. A főoltáron egy Dorfmeister kép látható. Különlegessége az oltárkép két oldalán látható szekkó, melyet Závory Zoltán készített Takács Antal plébános megbízásából 1982-ben. A szekkókon Bosco Szent János, Szent Maximilian Kolbe, Boldog Kalkuttai Teréz Anya, Boldog Dr. Batthyány-Strattmann László körmendi szemorvos, Szent Rita, valamint Mindszenty József bíboros édesanyjának alakját festette meg a művész. A személyeket az önzetlen szeretet, a másokért való tenni vágyás, az elesettek megsegítésének gondolata köti össze. A templomban található faragott stációkat Balogh Tamás csényei fafaragó készítette 2002-ben, a korábban a templom előtt állt hársfából. Itt van Vas megye legrégebbi orgonája, amely 1600-as években készült. A templom nevezetessége a keresztelőkút, ahol Baumgartner András káplán 1892. március 29-én megkeresztelte Pehm Józsefet. A plébánia tulajdonában van Mindszenty bíboros keresztlevele is.
A déli kapuban elhelyezett Mindszenty-szobor a Gasztonyi család adománya. A templom felújításakor különböző falstruktúrákkal és színekkel különítették el az egyes történelmi korokat. A kis lőrés ablakok és a kanálhátas vakolat a román stílusra utal, de megjelenik a gótika és barokk kor is, simább falfelülettel és élénkebb színekkel. A templom előtti parkosított teret körbeölelik a keresztút bronz domborművei, melyek Szabó Imrefia Béla alkotásai. A stációsorozat különlegessége abban rejlik, hogy Krisztus szenvedéstörténetét és Mindszenty bíboros-hercegprímás meghurcoltatását párhuzamba állítva mutatja be az egyes állomásokat.
A Mindszenty-emlékkultusz: a Mindszenty Emlékház
A gyűjtemény egyik értéke – kehely VI. Pál pápától
A település életében meghatározó tényező, hogy Csehimindszenten született Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. A bíboros urat Pehm József néven anyakönyvezték, aki 1942-ben változtatta meg családnevét, szülőfaluja iránti tiszteletből.
Az eredeti állapotában helyreállított szülőháza egy rendkívül értékes gyűjteménynek ad otthont – melynek része a Terror Háza Múzeumának „A magyarok lelkiismerete, Mindszenty József (1892-1975)” című kiállítása -, amely Mindszenty József életét, pályafutását és meghurcoltatását dolgozza fel. Ezen kívül láthatóak itt a különböző személyes tárgyai; a halotti maszkja; a kehely, amit aranymiséjére kapott VI. Pius pápától; valamint az a zászló, amellyel a koporsója volt letakarva, amikor hazahozták az esztergomi újratemetésére. A település szeretné nemzeti kegyhellyé nyilváníttatni az Emlékházat, és megerősíteni a vallási turizmust. Jelenleg is átvezet zarándokút és emléktúra a településen, a résztvevők számára a paplak emeletén kialakított zarándokszállás nyújt megpihenési lehetőséget. Minden évben március 29-én, a bíboros úr születésnapján Mindszenty-emléknapot rendeznek, valamint minden hónap 29-én engesztelő szentmisét és körmenetet tartanak addig, amíg boldoggá, illetve szentté nem avatják.
Csehimindszent falutörténete
A Hegyhát keleti felében, a Széplak- és a Kutyori-patak mentén fekszik Csehimindszent község, a vizektől biztonságos magasságra, egy kisebb háton. Csehihez hasonlóan Vasvártól keletre, a Zala megyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található. A vidék uralkodó talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj.
A környék egyik első templomos helye, nevét a ma is álló Árpád-kori eredetű Mindenszentek- tiszteletére emelt ősi templomáról kapta egy 1314-ből származó oklevél tanúsága szerint. Erről a templomról és a plébániáról még az 1359 és 1372 évekből is találhatók okiratok. A falu nevét többnyire együtt említik Pogh településsel, amely a mai Potypusztával azonos; amely jelenleg Csehmindszent része.
Földesurai az Ostffyak voltak, akiknek itteni birtokaira 1436-ban Zsigmond magyar király adott új adománylevelet. A 16. század első felében a Dessewffy, a Polányi és a Török családok rendelkeztek itt birtokrészekkel, 1553-ban a falu házainak nagyobb része üresen áll a pestis miatt. A török időkben 1588-ban Pusztafalunak írták, amely csak 1678-ban települt újra. Plébániáját 1756-ban állították vissza.
Potypusztán a Festeticsek építették azt a ma is álló – de felújításra váró – hajdani barokk kastélyt, amelyet utolsó birtokosa, Mesterházy Gyula 1878-ban eklektikussá alakított. Az épületben és parkjában 1957-től a közelmúltig SZOT gyermeküdülő működött. Mára az épület teljesen tönkrement, üresen áll, erőteljesen felújításra szorul.
1892-ben a településen élő kisnemesi családban született Mindszenty (Phem) József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, aki szülőfaluja iránti tiszteletből 1912-ben felvette a település nevét.
A templom előtti téren áll a jeles főpap mellszobra. A falu főutcáján található szülőházát a helyi önkormányzat emlékházzá alakította át. Pályázati támogatósoknak és a helyi segítő kezeknek köszönhetően a ház kívül belül megújult, udvarát kemencével, kerti kiülővel látták el, így ma már a falu közösségi életének egyik színtere lett. Az épületben kapott helyet a Terror Háza Múzeum „Mindszenty József a magyarok lelkiismerete” című állandó kiállítás. De itt nyertek elhelyezést a Magyarországi Mindszenty Alapítványtól és a Mindszenty család még élő leszármazottjaitól kapott emléktárgyak is. Fukszberger Imre, a település polgármestere, mint a Bíboros úr közeli hozzátartozója, szívélyesen vezeti végig a szülőházat felkereső zarándokokat Mindszenty József életének stációin.
A felújított és kibővített plébániaépületben vendégszobák várják a zarándokokat.
Mindszenty bíboros szülőfalujában 1920-ban laktak a legtöbben, 941-en, azonban a gyönyörű fekvésű hegyháti falu jelenlegi népessége ma még a négyszáz főt sem éri el. Ez elsősorban az elvándorlásnak köszönhető, hiszen kevés munkaalkalmat találnak helyben az emberek.
A Vasi Hegyhát, mint Magyarország első Kneipp–térségének, Kneipp-települései sorába tartozik Csehimindszent is. A Fő téren a Kneipp parkban a gyógynövények mellett megtalálhatók a vizes könyöklő és lábáztató objektumok pihenő padokkal, míg az Európa Parkban a vizes taposóban frissülhet fel az ideérkező zarándok.
Déri Péter esperes-plébános és Fukszberger Imre polgármester úr irányításával, a település lakóinak együttes erőfeszítésének köszönhető, hogy ma már Csehimindszent a Mindszenty kultusz egyik fontos alappillére, boldoggá avatásának élharcosa.
Ehhez méltó környezetet biztosít az állami támogatásokból, pályázatokból és nagylelkű adományokból 2015-ben felújított Mindenszentek temploma és az azt körbeölelő tér. A XIII. század közepén épített, és 1330 táján valamint 1773-1774-ben kibővített templomot kívül-belül teljesen felújítottuk, parkosítottuk a templom körüli a teret és a templomdomb szélére építettünk egy egyedülálló Mindszenty keresztutat.
Mindezzel sikerült lerakni Csehimindszenten egy Mindszenty emlékhely alapjait, ahol egy közel fél napos program keretében meg lehet ismerkedni a XX. század egyik legnagyobb magyarjának életével, hazájáért és magyar népéért vállalt szenvedéseivel. Minden hónap 29-én (Mindszenty atya 1892. március 29-én született) a Bíboros szándéka szerint és az ő szellemiségében engesztelő imaestet tartanak szentségimádással, szentmisével és körmenettel, amelynek végén imádkoznak a Hercegprímás mielőbbi boldoggá- és szentté avatásáért. Terveik között szerepel, hogy az Emlékházban felolvasó esteket és előadásokat is rendezzenek, hogy újból életet, lelkiséget és szellemiséget vigyünk e falak közé.
A település vezetőinek köszönhetően nem csak a vallási élet és turizmus lendült fel a településen, hanem a mindennapokat segítő intézmények is megújulnak, korszerűsödnek. A 10 tantermes általános iskolája, óvodája, kultúrháza is az állami támogatásoknak, sikeres pályázatoknak köszönhetően átalakul, korszerűsödik egy térségközponthoz méltó módon.