Márffy Dezső a Szent Kereszt Felmagasztalás Plébánia Templom Kántora
Kántor az orgonánál
Vasváron, a Szent Kereszt Felmagasztalás Plébánia Templomban található az egyházmegye legnagyobb méretű orgonája. A legnagyobb sípja 5 méter, a legkisebb 6 milliméter. Összesen 3000 sípja van.
Az orgona 1686-ban készült a szombathelyi Szent Domonkos templomban. 1888-ban ajándékozták Vasvárnak. Ez az orgona egy manuálos volt, 1918-ban a homlokzat sípjait hadicélra rekvirálták (elvitték). Így, 1920-ig működött a vasvári templomban. 1921-ben, az első világháborúban elesett hősök emlékérre Barabás István akkori vasvári orgonista-kántor tervei alapján, jelentős közadakozásból két manuálosra alakították és 28 változatúra bővítették. Az átépítés kapcsán az eredeti barokk szekrényt a kóruson, az új szekrényzet két szélére helyezték, s középre beiktatták a háromrészes új, neobarokk homlokzatot. Az orgonaszekrény műemlék.
1977–79-ben Virágh Endre orgonaművész tervei alapján 53 regiszteres három manuálosra bővítették. A város 700 éves évfordulójára készült el. Az átalakítását szintén közadakozásból, illetve a Vasváron forgatott „Veri az ördög a feleségét” című film forgatási bevételéből finanszírozták. Jubileumi ünnep alkalmából nagyszabású orgonakoncertet adtak.
A templom jelenlegi orgonista kántora Márffy Dezső, aki orgona restaurátorként is ismert. Ő tartja karban, és gondozza az orgonát. Szeretné, ha három fiúgyermeke közül valamelyik tovább vinné a mesterségét.
A vasvári domonkos kolostor és Rendtörténeti Gyűjtemény
A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény mint Vas Megyei Érték
A vasvári domonkos kolostor Magyarország legrégebbi ma is álló kolduló rendi – domonkos, ferences, ágostonos – kolostora, s mint ilyen egyedüliként őrizte meg ezen rendek legkorábbi, 13. századi építészeti stílusát. A templom külső homlokzatai párkánymagasságig, a déli és nyugati kolostorszárnyak emeletmagasságig őrzik a középkori falakat. Az épület egyedi eleme a 17. századi ágyútorony, az ún. Sárkán-torony, amely a török korban épült, amikor az elhagyott kolostort végvárrá alakították. A templom és a kolostor a 18. században egyszerű barokk belső kialakítást kapott, a templom berendezése 18-19. századi.
A domonkosok a 13. század közepén telepedtek meg Vasváron, kolostoruk 1254-ben már kétségtelenül állt. A szerzetesek az egész középkor folyamán tevékenykedtek a városban, kolostoruk a 16. század második felében ürült ki, amikor a – török veszély és a terjedő reformáció miatt – az egész magyar domonkos rendtartomány megszűnt. A 17. században újjászerveződő domonkos rend 1689-ben telepedett vissza Vasvárra, és ettől kezdve a város plébániájának vezetését is átvette, így a rendházat a II. József-féle feloszlatás sem érintette. A domonkosok egészen 1950ig működtek Vasváron, amikor a kommunista rendszer – más szerzetesrendekhez hasonlóan – erőszakkal felszámolta a rendet.
A vasvári domonkos kolostor az egyetlen rendház a mai Magyarország területén, ahol a szerzetesek a rend alapításától – a török köri kényszerű szünetelés leszámítva – egészen a 20. századig tevékenykedtek, így mintegy a rend hazai folytonosságának jelképe. Ezért született meg az a döntés 2001-ben, hogy a rend Vasváron alakítja ki történeti gyűjteményeit. Az elmúlt években gazdag levéltári, könyvtári és muzeális gyűjtemény alakult ki Vasváron, amely nagyban hozzájárult a domonkos rend hazai történetének feldolgozásához és bemutatásához.
Az 1989 után újjászerveződő rendtartomány tagjai Budapestre, Sopronba és Debrecenbe tértek vissza, Vasváron pedig jelképesen a Rendtörténeti Gyűjteménnyel van jelen a rend, amely egyre nagyobb könyvtári, levéltári és múzeumi anyaggal rendelkezik. A budapesti templomot és rendházat 2008-ban az egyházmegyének adta át a rend, helyette Szentendrén létesített egy kisebb házat és kápolnát. A rendtagok száma ma 20 fő körül mozog, közülük többen a lengyel rendtartományból érkeztek Magyarországra, és a növendékek is ott készülnek a szerzetesi életre.
Művész, tanár, politikus – Sejber Mihály
Amikor a kalapácsok összeérnek
Sejber Mihály, szobrász, tanár és végül de nem utolsó sorban a Vasvár Város Alpolgármestere.
A házuk mellet kialakított műhelyében jártunk, hogy megkérdezzük miért lesz egy tanár ember szoborrestaurátor? Kértük, hogy meséljen nekünk errőla különleges szakmáról!
Munkássága egyedi, szoborrestaurálás, freskó nem igazán elterjedt ezen a környéken, bár a helyi Bendefy Könyvtár gyermekkönyvtárának falát Vasvár nevezetesebb történelmi eseményeit megörökítő freskója látható.
Gyerekkorában is már a füzeteket telerajzolgatta, szobrokat készítettet, ezek sajnos nem maradtak meg. A szülei is pedagógusok voltak innen jött a pályaválasztás. Pécsre járt Fősikolára. Mindig is szeretette szobrászkodni, A pécsi rajz szak híres volt arról, hogy nem csak az iskolai rajztanításra készít, hanem speckolokon a „valódi” képzőművészet ágait is elsajátíthatják az ide járó hallgatók különböző speckolokon. Neves tanárok voltak, akiktől lehetett tanulni. Tanítani kezdett, de jött a család és valami másodállást kellett keresnie, ami pénzt is hoz a házhoz. Megsimerkedett egy kőszobrász restaurátorral szerencséjére, mivel ez egy nagyon zárt szakma, nehéz közéjük bekerülni. Apró Attila szombathelyi születésű, elvégezte a kőfaragó iskolát és ő is szobrászkodott, majd belekezdett a szoborrestaurálásba, mellette tanult bele a szakmába, nyaranta vele dolgozott. Ő később elment Ausztriába dolgozni, a munka meg itt maradt. A munkából kifolyólag eléggé ismeri az útmenti kereszteket. Az viszont gond, hogy ezekkel a kőszobrokkal nem megfelelően foglalkoztak. Régen jó kőfaragó szakemberek készítettek, mégha nevük nem is mindig volt. A múlt rendszerben ezek csak megtűrt objektumok voltak. Volt, hogy csak lefestették és úgy gondolták, hogy ez elég. Nagyon sokat lefestettek cementtejjel, de a kőfelületet nem állították helyre. A kőfelületet mindig vissza kell szedni ez nagyon fontos. Sokszor megoldódik az alapvető gond, ha a felület megtisztul, a kőpestis, a feketedés oka az időjárás, szennyeződés és a csapadék együttese. Elzáródnak a rétegek és felpuposodik és leesik a kő. Egy „kis” kalapáccsal végig kell koppogatni a teljes felületet. Hiába maratjuk le bármivel az nem jön le. Van egy anyag amivel ki kell pótolgatni az eredeti követ, a műkő és a malter keverékével, ami még viszonylag formázható. Addig kell csiszolgatni, pótolgatni, amíg úgy néz ki már festés előtt, mintha le lenne festve. Lezárja ez a réteg a követ attól, hogy belefoolyon avíz. De 5-6 évente újra át kell festeni, de ilyen alapos munkát csak 40-50 évente kell megcsinálni.
Gondot okoz, hogyha a sérült szobor feliratos, mivel az gyakran hiányos és ha még idegen nyelvű akkor még nehezebb megfejteni a hiányzó részeket.
Hogyan tudod mozgatni kérdeztük tőle, a hatalmas kőtömbök láttán. Hintáztatva. Amikor idehozzák, akkor darut kell kérni. Van, hogy csak kis részei kerülnek ide, de viszont jobb, ha teljesen elmozdítják a követ, mert alatta szigetelni is lehet, mert korábban nem igen szigetelték alulról a szobrokat, így még hamarabb tönkrementek.
Új keresztek ma már inkéább csak műkőből készülnek. Ebben a formában nem igen állítanak ilyen kereszteket, bár lehetne, mert ezt a követ Fertőrákoson bányászták. Lehetne újat faragni csak ez a szokás ebben a formában már elfelejtődött.
Korábban fakereszteket állítottak, de a Monarchia idejében szorosabb kapcsolat lett a németekkel, náluk viszont kőből készültek ezek a keresztek. Így e kőkereszt állításának szokása áthagyományozódott hozzánk. Érdekes, hogy itt jobban megmaradt, mint a német területeken, a kő kereszt állításának szokása.
Ha összehasonlítjuk a régi Vasvári térképen hol jelölték a fakereszteket, ott állnak ma is a kőkeresztek. Később a gazdasági élet változásával a kiegyezés után kialakult a kulák réteg és ők már sok pénzt szántak a keresztek állítására. Miseút mellé, volt, hogy minden gazda állíttatott egyet a földje végébe.
Trianoni kereszt található pl. az Őrségben. Betegség, elesett katonák, gyógyulás miatt állítottak általában keresztet. A püspökség szabályozta, hogy csak az állíthatott, aki alapítványt tett le a bankba és annak a kamataiból javíttatták a kereszteket. A Rákosi korszakban aztán sajnos el is értéktelenedtek ezek a betéti kamatok.
A kereszt ma már azé, akinek a földjén áll. Rombolásuk, inkább csak baleset miatt szokott előfordulni.
Nagyon messze nem tud elmenni keresztet javítani, mert annak már a fuvarköltsége is nagyon magas, ha még daruzni kell akkor még drágább. Van, hogy nem szólnak és nem tudják a kőhelyezés technikáját és több rosszat tesznek mint jót.
A szobrászatot amit tanult jól tudja használni ehhez a munkához, a kiegészítéseket sablonokkal készíti, egész egyszerű, furfangos megoldásokkal alakítja ki ezeket. Kartonból, pvc csőből, kis fadarabokkal, gumikesztyűbe kiöntve, spórolva az anyaggal.
Ritkán találkozik a soproni Hild műhely készítette darabokkal, melyek kicsit nagyobb szobrászati ismeretet igényelnek. Egymástól tanultak a korai mesteremberek. A sablonokat adták egymásnak, segítették egymást. A kösztümök is 50 évente biztos, hogy változtak. A régebbi kereszteken nincs is díszítés. Pl. Vasváron a buszmegállónál 200 éves a Mária szobor és az még díszítetlen egyszerű szobor. Általában az építészet díszeit vették át. Volt aki kísérletezett, ha nem jött be, akkor a következő helyen már nem használta azt a technikát, vagy mintát. Az oltárépítmények kicsit bonyolultabbak.
Ez az egész egy eszközigényes szakma. A kitelepüléshez kell agregátor, stb. De nagyon szép szakma, különleges, változatos és az eredményét láthatjuk az út mentén, hogy milyen szép lesz. Nagyon kevés, ami színesre van festve. Mindig a vidék ízlése szerint készültek. Az elkészítésnél a megrendelő és a szobor igényeit kell ötvözni. 2-3 hét, míg egy ilyen szobor elkészül.
Az elhunyt pedagógus édesapjának és édesanyjának állított emléket, akik együtt összesen is csak 100 évet éltek sajnos, korán elhunytak. Abból a tiszafából készült, ami az iskola felújításakor került kivágásra. Ez egy két törzsű fa, amelyek közel kerültek egymáshoz, így az ágak és már maga a törzsük is összenőtt a teljes összefonódást jelképezve.
Szent Vendel Templom – Szemenye
A templom belsejét gyönyörű freskók díszítik
A falu központjában a Szent Vendel templom található. 1827-ben épített, de a már lebontott kis kápolna helyén, 1932-ben Stirling Károlyné, Oszterbauer Katalin helyi lakos finanszírozásában épült gótikus stílusú római katolikus templom. A hívek- az asszony végakarata szerint – a templom kertjében, a főbejárattal szemben helyezték Katalint végső nyugalomra. A második világháború után a templom harangját „beszolgáltatásként”elvitték a kor urai, amelyet a község csak 2003. évben tudott pótolni. A templom a rumi plébániához tartozik, szentmisét minden héten, szombaton tartják. A templom belsejét gyönyörű freskók díszítik, gondosan kidolgozott padok és orgona teszik teljessé a belső teret. Az oltár mellett helyet kapott a faluzászló és az 1000 éves országzászló is. A hitközség folyamatosan korszerűsíti, és rendben tartja a templomot és környezetét. A rendet és a tisztaságot Kovács Ferencné (Irén néni), a templom gondnoka felügyeli. Az egyházközséghez tartozó temetőben is folyamatos munkálatok zajlanak, 2017-ben készül el a fa harangláb és az urnafal.
Templom (Jézus Szíve iskolakápolna) Sárfimizdón
1931-ben szentelték fel a templomot
Kezdetben Sárfimizdón csak iskola volt, amihez később, 1928. évtől fokozatosan építették a templomot. Az iskolához utólag építették az oltárt, sekrestyét és a haranglábat. A kész templomot 1931. évben Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel. A mai napig ennek a tiszteletére tartják a búcsút is. Régen a búcsút és a szentmisét is pénteken tartották, mivel péntek a Jézus Szíve ünnepnapja. Az oltár közepén is Jézus Szíve szobor látható. A falu lakosai a templomot a felszentelés után már iskolakápolnaként emlegették és emlegetik a mai napig is. Szentmisét három hetenként tartanak, mivel a település a gersekaráti plébániához tartozik, másik hét faluval együtt és csak egy papja van sajnos ezeknek a településeknek.
Út menti keresztek:
A faluban több út menti kereszt található, melyeket különböző családok állíttattak. A településen kilenc kereszt van. Ebből kettőt a község, a többit pedig gazdagabb családok emeltették: Simony, Kondor, Büki, Konya, Gici, Német, Dormán (Mária szobor)
Szentháromság templom Rábahídvégen
A XIV. században épült a település temploma
A rábahídvégi római katolikus templomot a Szentháromság tiszteletére építették 1342-ben. A templom kezdetben négyszögletű kápolna volt, torony nélkül. Később toldottak hozzá egy kisszerű tornyot nyugat felől. 1572 és 1693 között a templomot evangélikusok birtokolták, 1697-ben a katolikusoknak sikerült visszavenniük. A 18. században többször átépítették, illetve bővítették, s ekkor érte el a jelenlegi barokk stílusú formáját, viszont a főoltár és a két mellékoltár rokokó jegyeket visel. A templom festményeit és képeit Gaál József budapesti művész festette 1924-ben, majd Klonfár János pap-festő- egyházművész újította meg.
A mellékoltárokon Dorfmeister István által 1733-ban festett oltárképeinek másolatai láthatók, mivel az eredeti festményeket ellopták. Az egyik kép Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal, a másikon pedig a fájdalmas Szűz ábrázolása látható. A mellékoltárokat Ráth János Sankt Pölten-i faragóművész készítette 1862-ben. A templom egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, sokszög záródású. A szentély záró falában egy Nepomuki Szent János-szobor áll, előtte szép barokk ráccsal. A templom kiváló akusztikával rendelkezik.
A templom oldalában a lourdes-i jelenés barlangja található. A boltíves bemélyedésben Szűz Máriát és az előtte térdeplő Szent Bernadettet ábrázolja a szoborcsoport. A szájhagyomány szerint a köveket, melyből készült, egyenesen Lourdes-ból hozták. A templom épülete néhány évvel ezelőtt teljes külső felújításon esett át. A templom oltár terítőinek különlegessége abban rejlik, hogy a rábahídvégi Kézimunka szakkör tagjai hímezték. Összesen három garnitúra készült belőle, melyeket évszakonként, alkalmanként cserélni tudnak. A Szentháromság templomban hetente kétszer, pénteken és vasárnap tartanak szentmisét a Vasváron székelő verbita atyák.
Andrásfa – Szent István templom
A templom köré épült ki a temető
A középkorban épült, a monda szerint a török dúlás és a vele járó elnéptelenedés után úgy benőtte a gaz, hogy meg is feledkeztek róla, míg egy pásztorfiú rá nem talált.
A Szent Istvánról elnevezett templom köré épült ki a temető. Azt beszélik, hogy a legrégebbi sírok a templom hátsó fala mögötti mély árokban lehetnek, melyet utána sűrűn benőtt a növényzet. Mivel más temető nincs is a településen, mindez arra utal, hogy az andrásfaiak nem törődtek Mária Terézia tiltásával, akinek az uralkodása idején nem szabadott a temető mellé temetkezni.
A régi romokon 1732-ben építették fel újra a templomot, majd adományokból, 8000 koronából kibővítették. A több száz éves kövek a szentélyben máig megtalálhatóak. A sekrestye 1954-ben épült a templomhoz. A férőhelyek száma is jelentősen bővült. A belső festés és a falakon látható freskók 1955-ben készültek, Steffek Albin munkái. A villanyfény 1954-ben gyúlt fel a falak között. A faragott oltár barokk műemlék, mögötte a falon a szentek képei láthatók: Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent István, Szent László, Szent Gellért, Szent Imre herceg. Szent István tiszteletére 1969-ben szentelték fel, ekkor teljesen felújították. 1996-ban az Amerikába elszármazott Üveges Keresztúri Sándor finanszírozta a felújítást.
A toronyban egy harang lakik, 40 font súlyú (18 kg).
A templomhoz hársfasor vezet, a 20 fát 100 évvel ezelőtt Kósa János iskolaigazgató ültette a diákjaival az első világháború hősi hallottjai emlékére. A második világháború hősi halottjaira pedig egy emléktábla emlékezik a templom bejáratánál.
Árpád-kori kápolna
Alsóújlakon a régi temető közepén áll az Árpád-kori kápolna. Első okleveles említése 1342-ből származik. A fennmaradt dokumentumok szerint Szent Péter és Pál tiszteletére szenteltetett. Az úgynevezett Szelenkás domb tetején álló szentély építéséhez római korból származó faragott köveket is felhasználtak, amelyeket a körülbelül 20 évvel ezelőtti, a Műemlékvédelem felügyelete mellett zajló felújításkor meg is találtak.
Petőmihályfai hegyi kápolna
A hegyi kápolna épülete igazi épített örökség
A petőmihályfai szőlőhegyen elsőként 1740-ben építettek fából kápolnát, a Barkócza hegyen, a korábban ott álló harangláb helyére. A településnek ekkor még nem volt egyházi épülete, így a falubeliek a hegyre jártak imádkozni, azóta iskolatemplom épült a település központjában.
A hegyen lévő épület mai formáját 1858-ban nyerte el. A téglaépítésű kápolna belseje egyhajós szerkezetű, beltéri díszítése barokk stílusú. A műemlékké nyilvánított építmény a XX. században kétszer lett felújítva, 1967-ben és 1989-ben. Az 1967-es felújításkor, melyhez a petőmihályfai hívek jelentős adománnyal járultak, a vakolatleverést követően kiderült, hogy az eredeti épületet jelentékeny résszel megtoldották. Feltehető, hogy a torony és bővítése 1898-ban készült.
Ma már évente csak négy szentmisét tartanak a hegyen. A kápolnadombon rendezik meg immár 40 éve az augusztus 20-ai ünnepséget is, amelyre a környékbeli települések teljes lakossága hivatalos, így napjainkra már térségi rendezvénnyé nőtte ki magát. A helyiek életében továbbra is fontos szerepet játszó kápolna jelenleg ismét felújítás alatt áll, és nagyszabású tervekkel néz a jövő elé.
A keresztek története szorosan összefügg a település lakóinak életével – Petőmihályfa
Petőmihályfa határában összesen 13 út menti kereszt található, melyek története szorosan összefügg a település lakóinak életével. A módosabb családok az 1800-as évek folyamán állíttatták a feszületeket köszönetképp a családi örömhírekért vagy a bőséges termésmennyiségért; ezen kívül terület, illetve határjelzőként is funkcionáltak. A település legrégebbi keresztje 1801-ből származik, a Vendel-kereszt, melyet az állatok megóvása érdekében állíttatták a település lakói.
Kiemelkedő jelentőségű még az 1806-ban elkészült Templom kereszt vagy Ferenc kereszt, mely az iskolatemplom mellett található. A Keresztet a község háborús emléktáblákkal bővítette a hősi halottak emlékére. „A Világháborúban elesett hősök emlékére az 1938-as szent évben állíttatta Petőmihályfa község közönsége. AKI A HAZÁÉRT ADJA ÉLETÉT ÖRÖKKÉ ÉL!”
De a Nők Petőmihályfáért Egyesület tagjai 2009-ben az „Idegen földben nyugvó petőmihályfaiak emlékére” állítottak keresztet az Új Temetőben.
A keresztek a katolikus egyházhoz tartoznak, azonban a település is a szívén viseli a jelképek sorsát, gondozza azokat. Három építmény restaurálása már megvalósult az utóbbi évek során.
Szent Imre templom – Pácsony
Nagy Istvánné mesél az értékgyűjtőknek a templomról
Nagy Istvánné elmesélte, hogy Pácsony lakossága 1911-ben nagy társadalmi összefogással építette meg saját templomát – korábban a győrvári plébániához tartoztak, ide jártak istentiszteletre is. A falu lakói szegények voltak, saját erőből nem tudtak templomot építeni. A település engedélyt kapott arra, hogy 3 hónapig könyöradományt gyűjtsön.
Addig Győrvárra járták át templomra, főleg gyalog 1911. február 13-án kérelmet küldtek a Püspöki Hivatalba, melyből megtudjuk, hogy Szily József vasvári építési vállalkozó tervét, ajánlatát fogadták el.
Első körben nem támogatták az építés kérelmét, majd második alkalommal gyűjtést kezdtek, hogy adományozzanak a templom építése javára.
Település központjában helyezkedik el, nem elkülönülten a falu szélén, vagy egy dombtetőn, hanem mindenki számára könnyen megközelíthető helyen. Irigykednek is más településről érkezők, főleg azok, akiknek egy dombra kell menni idős korában a misére vagy sokat gyalogolnia a falu végéig.
Szegény lakosok éltek itt, így az adakozásból nem jött össze az építés költsége. Püspöki egyházmegye költségvetést készít az építkezés költségeire vonatkozóan és a Vasvári Szily József nevű vállalkozót kéri fel a tervek elkészítésére.- Az összegyűlt 9700 koronát a Vasváré Takarékban helyezik, míg 8300 korona a birtokosoknál volt, adós levelek formájában. 13 fő adakozott ily módon. A vállalkozó azonban megbukott , újat kell keresni, Barton Adolfot bízták meg a templom felépítésével.
A római katolikus templom felszentelésére 1911. november 5-én került sor, melynek névadó szentje – a felszentelés időpontjának apropóján – Szent Imre lett. Hatalmas ünnepség volt, melyről a megyei napilapban a Vasvár és Vidékében is írtak. Gyorsan elkészült. 1911. november 5-én fel is szentelik és átadják a templomot a híveknek. Szent Imre története látszik a fő oltárképen is.
Az oltár és a tábla a templom 100 éves évfordulójára készült 1 millió, orgona 1,2 m Ft-ért, melyet a község vásárolt meg. Egy nagy kereszt volt az oltár helyén, azt cserélik le.
A templomot 1930-ban beázás miatt renoválni kellett. Az első világháború a falu harangját „elvitte”, mint ahogy szinte valamennyi település harangját a környéken. Helyette 1938-ban öntöttek két új harangot: az egyik 48, a másik 70 kilós volt.
2007-ben elhelyezték a templomban Szabó Imrefia Béla Szent Imre bronzból készült domborművét is.
A település vezetősége a szentelés századik évfordulójára uniós támogatással külsőleg is megújította a belül már korábban restaurált templomot. Újraépítették a torony sapkáját, az egész épületet színezték. Az önkormányzat új orgonát vásárolt, új oltárt csináltatott.
A templomban látható Gyürki László pápai plerátus egykori plébános adománya, egy fatimai Mária szobor; illetve Magyar Lajos naiv fafaragóművész Mária szenvedése című alkotása is. A kerémiákat is a prelátustól kapta ajándékba a település.
Jelenleg Kovács György – Győrvár a település plébánosa. Mivel több település is tartozik hozzá, így a misék egyik héten hétköznap, másik héten vasárnap, míg nyáron egy hónapban kétszer van. Kántoruk van, aki orgonálni szokott.
Győrvári asztalosmester készítette a díszes oltárt. Egyszerű, de szép kis templom. Stáció képsorozata a falon, amelyen végig menve húsvétkor imádkoznak a hívek.
Csak az oltáron van mindig élő világ, mivel megritkult a misék száma. Gázfűtéssel van ellátva a templom.
A templom előtt álló kereszt eredetileg Pácsony külterületen volt elhelyezve. 1990-ben került áthelyezésre, amit az állító Magyar család leszármazottai kértek. Áthelyezéskor felújíttattak Pácsony község lakói közös erőből.
A település első okleveles említésének évfordulóján Szent Imre zászlót is avattak, így emlékeztek meg az 1000. évfordulóra.
Kis falu, kicsi temploma, egy kis ékszerdoboz a falu főterén.
Útmenti keresztek és a Máriás-ház – Oszkó
Oszkó képének meghatározó elemei a kőkeresztek
Oszkó képének meghatározó elemei a kőkeresztek, a Mária- és a Szentháromság-szobrok, ahogy azt Tar Jánostól megtudtuk. Tar János 43 éve a helyi önkormányzatnál dolgozik, amatőr helytörténész, rendkívül sokat tud a település történetéről. A faluban és határában húsznál több ilyen emlék található, amelyek közül legrégebbi eredetű a szőlőhegyi kereszt, hiszen már 1787-ből van adat a megújításáról. A templom előtt egy 2009-ben adományból megújított, 1914-ben emelt kőkereszt áll. Valamikor a falu határában számtalan helyen volt feszület, vagy szobor, amit valamilyen természeti katasztrófa (pl. jégeső), vagy családi tragédiának az emlékére állítottak. A tsz-esítés világában nagy táblák és művelések alakultak ki, a kisebb utak megszűntek. A határban lévő keresztek és szobrok elhagyatottá, elhanyagolttá váltak. Ezért Zágorhidi Czigány Szabolcs tanító behozta azokat a faluba, amelyek nem út mellett álltak és településen lettek újra felállítva.
Az ún. Máriás-ház különlegessége, hogy a Mária-szobor a lakóház részét képezi. A helyi Nőszövetség vállalta fel és végzi ezeknek kereszteknek és szobroknak a tisztítását, karbantartását minden évben.
Szent Márton templom, hegyi kápolna
A faluközpontban álló Szent Márton templom az Európai Szent Márton Kulturális Útvonal része. Az eredeti templom a hegyen volt, mert a lakott település is feljebb, a dombok közti részen volt. Az Árpád korban építették, de elpusztult, a középkorban újjáépítették. A falu a jelenlegi helyén az 1600-as években kezdett kialakulni, a háborúk miatt a dombról lejjebb költözött. A 19. században a hegyi templomot lebontották, a helybeliek elbeszélése szerint annak köveiből építették ide a mait, lehozták bele a régi oltárt is. Az oltárkép Szent Márton híres köpenymegosztó jelenetét ábrázolja, mint római lovas katona, fele köpenyét a fázó koldusnak ajándékozza. (Azért csak a felét, mert csak fele részben volt az övé, a másik a hadsereg tulajdonának számított.) A régi templom helyén kereszt áll.
A nagytilaji szőlőhegyen Kisboldogasszony tiszteletére építették a kápolnát 1908-ban, a 80 éves Molnár Győzőné, Regi néni mesélte, hogy a családja földjén állt. Ezért az édesanyja és ő gondozta kívül-belül, mígnem 2002-ben felújították. Korábban itt tartották minden évben a szőlőhegyi búcsút, aztán kifosztották, minden kegytárgyat elvittek, csak a fából készült oltár maradt meg. Az épület sok-sok éven át csak omlott-romlott, mígnem újra rendbe hozták, és újra berendezték, nagy közösségi összefogással. Az iparosok ingyen dolgoztak, volt, aki anyagot vett, volt, aki pénzt adott, mások a kápolnabelső szépítéséhez járultak hozzá szentképekkel, oltárterítővel, díszgyertyával, szobrokkal. 2002. szeptember 8-án szentelték újra, a faluból elszármazottak és a szőlőhegyek új gazdái részvételével. A munkából a nagytilaji önkormányzat is kivette a részét. A hegyi kápolnától 300 méterre áll a híres 700 éves gesztenyefa.
Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom – Hegyhátszentpéter
A jelenlegi helyén már a középkorban állt egy ősi templom
Hegyhátszentpéter település számára kiemelkedően fontos vallási és történelmi értéket képvisel a falu egyetlen temploma, a Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom. Egyes levéltári kutatások bizonyítják, hogy a jelenlegi templom helyén már a középkorban, az 1100-as években állt egy ősi templom, amelyet az 1740 –es évek körül újraépítettek a megmaradt romok helyén, és azóta is folyamatos restaurálások alatt áll. Legutóbb a 2000-es évek elején történt jelentősebb felújítás, amely során arra is fény derült, hogy a szentély alatt nincs lebetonozva a föld. Kutatások még nem igazolták, de valószínűsítik, hogy a régi nemesi családok tagjait itt helyezték végső nyugalomba. Az épített örökség érdekessége, hogy egy halom tetejére épült, amely egykor temetkezési helyként szolgált. Köztudott az is, hogy az 1900-as évek előtt a temető a templom körül helyezkedett el. A településen máig fennmaradtak olyan hagyományok, amelyek régi időkre nyúlnak vissza, és a templomhoz tartozó felekezet valamilyen formában ma is őriz. Ilyen a halottvirrasztás hagyománya, amely során az asszonyok összegyűlnek a templomban, és közösen imádkoznak a halott lelkének mennybemeneteléért. Érdemes még megemlíteni azt a több évre visszanyúló hagyományt, mely során a felekezet tagjai az önkormányzat támogatásával elutaznak a homokkomáromi kegyhelyhez, és imádkoznak a falu lakosságáért és a családjuk egészségéért.
Hegyhátszentpéter lakosai felekezeti szempontból egy homogén közösség, a helybéliek nagy számban részt vesznek az egyházi közösség életében, bekapcsolódnak a szertartásokba, őrzik őseik vallási hagyományait, így erősítik a település közösségi erejét.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom – Győrvár
Győrváron csak katolikus templom van
A templom története 1782-ig vezethető vissza, mikor a község előző fából készült egyházi épületegyüttese, melyhez egy kőtorony is csatlakozott, tűzvész következtében 1778-ban megsemmisült. A jelenlegi épületet Festetics Pál építtette, késő-barokk stílusban Hefele Menyhért tervei alapján a leégett templom alapjaira. Az épület 22 m hosszú és 10 m széles, tornya pedig 21 m magasra nyúlik fel.
A diadalív északi pillérén egyszerű copf szószék található. Hangvetőjén alul a Szentlélek, míg a szószék felett, a korábbi templom égi romjai közül kimentett Dávid király, Szt. Péter és Pál apostolok szobrai díszítik a templom belsejét.
A diadalív déli pilléréhez mellékoltárt emeltek. Az oltáron lévő barokk Madonna-szobrot egy kőszegi mesterember készítette 1820 körül. A szentély falán látható festett oltár, a mennyezetfestményekkel együtt Steffek Albin alkotása, 1923-ban kerültek az épület belső falára. Tabernákuluma copf stílusú, angyalokkal és Agnus Dei szoborral díszített. Sekrestyéje csehsüveg boltozatú.
A templom kisharangját Haeller András öntötte 1828-ban, nagyharangja a 20. században készült. A templom három harangjából a II. világháborúban egy elpusztult.
A templom búcsúnapja november 19.
Győrváron csak katolikus vallású templom található, melyben szentmise minden második héten szombaton, illetve minden második héten vasárnap van.
Kálvária – Gersekarát
Hári Antal és felesége „álmodta meg” a kálváriát
2016. május 22-én avatási esemény törte meg Gersekarát hétköznapjait. A templom melletti terület kiváló helyszínt biztosított a Hári Antal és felesége által megálmodott kálváriának, melynek avatási ünnepségén V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője is részt vett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatán 4,8 millió forintot nyert a falu, amihez még volt mit tenni a megvalósulás érdekében. Azonban megmutatták, hogy összefogással az álmok valóra válthatók. Fél év alatt összeadták a még szükséges pénzt, volt olyan is, aki a kétkezi munkáját adta hozzá. Bárki „örökbe fogadhatott” egy stációt. Hogy kik tették ezt, azt az adott állomáson olvashatjuk, melyekről kiderül, hogy nem csak helyiek számára volt fontos a Kálvária elkészítése. A Kálvária mellett tábla hirdeti, kik járultak hozzá az építéshez. Önkéntes, természetbeni támogatók között 27 szervezet, magánszemély, cég nevét olvashatjuk, a pénzbeli támogatók között ott szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Örökségünkért Egyesület Gersekarát, a Coop Kft, Vasvár, valamint Gersekarát (150 személy, illetve család) és más települések lakói (8 fő), és a Vas megyei Horgász Szövetség (Vaskeresztes). Az elszármazottak közül is 16 személy, vagy család nyújtott támogatást. A XV. század óta él a hagyománya a keresztútépítésnek. A ferencesek idejében alakult ki, hogy 14 stáció a jellemző. Gersekaráton 14+1 állomás készült, az utolsó Krisztus feltámadását ábrázolja. A stációkra elhelyezett tűzzománc alkotásokat M. Gubán György készítette. A domb tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a környékre, a domb alján pedig egy lombok által árnyékolt pad vonzza a látogatókat a megpihenésre, elmélkedésre. A gersekaráti Kálvária méltó állomása lett a vallási turizmusnak, de bármely erre járó kiránduló számára szép élményt nyújt.
Egervölgyi katolikus templom
Tausz István mutatta be nekünk Egervölgy legjelentősebb értékét, 1757-58 között épült templomot. Az akkor még fa szerkezetű kápolnát az egy évvel korábban letelepedett 30 németajkú család állíttatta. 1789-ben már anyanyelvükön is hallgathattak misét. 1790-ben pedig barokk stílusban felépült a mai templom, igaz, akkor még a hátsó rész és a torony nélkül, melyek 1834-ben Esthei Ferenc nagyúr készíttetett el.1823 novemberétől 1987. szeptember 1-éig Egervölgy önálló plébániaként működik.
A templom belülről is egyre szépült a közösség finanszírozása által. A Szt. Mihály arkangyalt ábrázoló eredeti, barokk kori oltárfestmény Szerafin Bartl fráter keze munkáját dicsérte. A XX. század elején a fali oltárképet felváltotta a Heckenast János szombathelyi festő és aranyozó főoltárképe, melyen a templom védőszentjét, a sátánt legyőző Szent Mihály arkangyalt látjuk. A fő és mellékoltárakat, valamint a szószéket a helyi asztalosmester, Velladics Lajos készítette 1905 körül. A mennyezet őrzi még az eredeti alkotásokat, melyek az idők folyamán csak felújítva, restaurálva voltak. A templom szobrai bő 100 esztendő alatt gyarapodtak és foglalták el mai helyüket. A templom az 1943-ban épült fa karzattal immár 800 fő befogadására volt képes. A belső festés és a világítás korszerűsítése 1973-ban történt meg. A toronysüveg 2006-ban sárgaréz kupolát kapott.
100 méternyire az épülettől található a falu temetője, melyet méltán tartanak a környék legszebb fekvésű sírkertjének. A dombokkal és szőlőheggyel körülölelt temetőnek saját haranglábja van. Meg kell említenünk még a templom előtt álló Szentháromság szobrot, melyet 1907-ben állíttattak az Egervölgyből Amerikába kivándorolt 32 hazánkfia. Neveik a talapzaton ónémet betűkkel olvashatók. A templomot ma 40-50 fő látogatja rendszeresen, köztük Leitgeb Mihályné, akinek saját készítésű csipkéi díszítik az oltárt.
Csipkerek értékei – a legendák
A katolikus falu életében ma is fontos szerepet játszik a katolikus vallás gyakorlása. Még ma is közösen imádkoznak az asszonyok a különböző liturgikus alkalmakkor, például ádvent idején, termés áldáskor, pünkösdi és úrnapi körmenet alkalmából. Tehát nem meglepő, hogy a legendák is a vallás köré szövődnek.
Egy máig élő egyik legenda szerint, a falu határában található egy kereszt, amit az orosz katonák meglőttek és a kereszt vérezni kezdett. Ennek láttán az orosz katonák megfutamodtak, és így a falu megmenekült a bevonulásuktól.
A másik legenda lényege, hogy Káldi Antalné (Marika néni) felmenője Káldi Lajos 33 évesen megbetegedett. Az orvos szerint tüdőgyulladást kapott, amit annak idején nem lehetett gyógyítani. A beteget éjjel meglátogatta Szent Antal, aki barna köpenyt, derekán kötelet és papucsot viselt, és hosszú rózsafüzér lógott a nyakában. Szent Antal azt mondta, hogy hamarosan meghal, de jussát, vagyonát ne ossza szét, hanem emeltessen belőle egy szobrot az út mentén. A szobor 1911. évben elkészült, innentől a családot szerencse övezi.
Mindenszentek római katolikus templom – Csehimindszent
Igazi zarándokhely lett a templom
A templom első írásos említése 1314-ből való. 2014-2015-ben a Kormány által nyújtott támogatásból újították fel teljes körűen. A főoltáron egy Dorfmeister kép látható. Különlegessége az oltárkép két oldalán látható szekkó, melyet Závory Zoltán készített Takács Antal plébános megbízásából 1982-ben. A szekkókon Bosco Szent János, Szent Maximilian Kolbe, Boldog Kalkuttai Teréz Anya, Boldog Dr. Batthyány-Strattmann László körmendi szemorvos, Szent Rita, valamint Mindszenty József bíboros édesanyjának alakját festette meg a művész. A személyeket az önzetlen szeretet, a másokért való tenni vágyás, az elesettek megsegítésének gondolata köti össze. A templomban található faragott stációkat Balogh Tamás csényei fafaragó készítette 2002-ben, a korábban a templom előtt állt hársfából. Itt van Vas megye legrégebbi orgonája, amely 1600-as években készült. A templom nevezetessége a keresztelőkút, ahol Baumgartner András káplán 1892. március 29-én megkeresztelte Pehm Józsefet. A plébánia tulajdonában van Mindszenty bíboros keresztlevele is.
A déli kapuban elhelyezett Mindszenty-szobor a Gasztonyi család adománya. A templom felújításakor különböző falstruktúrákkal és színekkel különítették el az egyes történelmi korokat. A kis lőrés ablakok és a kanálhátas vakolat a román stílusra utal, de megjelenik a gótika és barokk kor is, simább falfelülettel és élénkebb színekkel. A templom előtti parkosított teret körbeölelik a keresztút bronz domborművei, melyek Szabó Imrefia Béla alkotásai. A stációsorozat különlegessége abban rejlik, hogy Krisztus szenvedéstörténetét és Mindszenty bíboros-hercegprímás meghurcoltatását párhuzamba állítva mutatja be az egyes állomásokat.
A Mindszenty-emlékkultusz: a Mindszenty Emlékház
A gyűjtemény egyik értéke – kehely VI. Pál pápától
A település életében meghatározó tényező, hogy Csehimindszenten született Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. A bíboros urat Pehm József néven anyakönyvezték, aki 1942-ben változtatta meg családnevét, szülőfaluja iránti tiszteletből.
Az eredeti állapotában helyreállított szülőháza egy rendkívül értékes gyűjteménynek ad otthont – melynek része a Terror Háza Múzeumának „A magyarok lelkiismerete, Mindszenty József (1892-1975)” című kiállítása -, amely Mindszenty József életét, pályafutását és meghurcoltatását dolgozza fel. Ezen kívül láthatóak itt a különböző személyes tárgyai; a halotti maszkja; a kehely, amit aranymiséjére kapott VI. Pius pápától; valamint az a zászló, amellyel a koporsója volt letakarva, amikor hazahozták az esztergomi újratemetésére. A település szeretné nemzeti kegyhellyé nyilváníttatni az Emlékházat, és megerősíteni a vallási turizmust. Jelenleg is átvezet zarándokút és emléktúra a településen, a résztvevők számára a paplak emeletén kialakított zarándokszállás nyújt megpihenési lehetőséget. Minden évben március 29-én, a bíboros úr születésnapján Mindszenty-emléknapot rendeznek, valamint minden hónap 29-én engesztelő szentmisét és körmenetet tartanak addig, amíg boldoggá, illetve szentté nem avatják.
Katolikus templom – Csehi
A kezdet és a vég szimbóluma a szószéken látható
Az oltár felett öt csillagos boltív jelenik meg
A csehi katolikus templomot már a Petőfi utca elejétől jól láthatjuk, mert a házak fölé magasodik a Középhegy tetején, a temetőkertben. Az 1760-ben épült, késő barokk stílusú templomról a település polgármestere, Nagy László, valamint Dóczi Mária, Fekete Lászlóné és Ódor Mihályné mesélt nekünk.
Arról csak szóbeszéd járja, hogy korábban is volt már temploma a falunak, ami állítólag leégett. A helyét nem tudjuk pontosan, de vélhetően a mai Csehi határain kívül állt, mint ahogy a falu sem a mai területen, hanem magasabban, a hegyoldalban volt. Polgármester úr szerint az a szólás járta, hogy bátrak a csehi emberek, mert le mertek költözni a völgybe, ahol a víz okozhatna pusztítást.
Dóczi Mária néni sok szállal kötődik a templomhoz. Édesapja volt egykor a harangozó, ő maga pedig sok éven át a Rózsafüzér Társulat vezetője, előimádkozója volt. Még 2017 tavaszán is, míg betegsége miatt át nem adta másnak a feladatot. A templom Szent Teréz szobrát Mária néni hozta magával Budapestről fiatal lány korában a Róbert Károly körútról, amikor az ott az utcára került. A legközelebbi vasútállomásról kilométereken át gyalog cipelte a szobrot Csehiig.
Mária néni szerint egyszer egy régész azt mondta, hogy Magyarországon nincs másik olyan templom, melyben az itt látható, az oltár feletti öt csillagos boltív meglenne, vagyis ebben teljesen egyedülálló hazánkban. Ritka az is, hogy a templomban megjelenik a Kezdet és a vég szimbóluma (alfa és omega), ami itt a szószéken látható. A kis festett stációs képeket a Rózsafüzér Társulat vásárolta 1940-ben, a padokat pedig 1960-ban szerezték be. A falakon található két freskó közül az egyik Gábriel arkangyalt ábrázolja.
Itt még ma is tudják a harangszó alapján, hogy férfi vagy nő halt-e meg a faluban, bár az elektromosan vezérelt harangot már nem lehet tökéletesen úgy megszólaltatni, mint amikor még kötéllel húzták meg. (Ha nő halt meg, akkor egyet kondítottak a haranggal, ha viszont férfi, akkor egy kondítás után kis szünet, majd még egy kondítás jelezte az elhunyt nemét a falu lakói számára.) Azt is tartják: harangkongatás előtt háromszor kell keresztet vetni, hogy eloszoljanak a felhők. A vasárnapi misén 25-30 fő vesz részt, az időseket a falugondnoki busszal szállítják a templomba. Ünnepi alkalmakkor ma is megtelik a remélhetőleg hamarosan kívülről is megújuló, műemléki védettség alatt álló, Szent Antal védőszentről elnevezett templom.
Harangláb Andrásfán
A harangok még ma is működnek
Andrásfa központjában áll a ma is működő haragláb. Pontos építésének dátuma nem ismert, de a helyiek szerint az 1900-as évek elején építtették, mivel a faluszéli templomból nem hallatszott el idáig a harangozás. Andrásfa történetét kutató Nagyné Márffy Gyöngyi talált rá egy régi ház padlásán arra a levelezőlapra, amelyen a harangláb 1939-es felvétele látható – helytelenül templomként megnevezve. A feltételezés szerint a régi megsárgult fotón néhai Kocsis János tanító látható diákjai körében. Első írásos említése pedig Kósa Csaba író nagyanyja, Kocsis Jánosné által, 1954-ben írt Andrásfa története című könyvében található. A dokumentumok szerint akkoriban pihenőpark még nem volt a harangláb körül, viszont itt álltak a zsuppos házakhoz az utcai bejárók. Jelenlegi formáját, sziklakerttel, pihenőpaddal, sövénnyel 2008-ban alakították ki. A toronyban két harang lakik, amelyeket lehetőségünk volt közelebbről is szemügyre venni. Kutatóink felmehettek az ódon toronyba, amire régen nem volt példa. A kisharangot a rajta szereplő felirat szerint 1718-ban öntötték Grazban: „Francz Antoni Pigneth in Graz goss mich 1718”. A nagyobbik harangot Beke András és családja adományozhatta a falunak 1944-ben. A harangok ma is működnek, minden reggel 5 órakor, déli 12-kor és este 20 órakor megkondulnak. Amikor haláleset történik a faluban, a kisharang szól az elhunyt lelkekért.