A Hegyhát lábánál futó úttól kissé beljebb (a középkori Jeli falu az út közvetlen közelében terült el) egy völgyben alakult ki a falu.
Eredete a Farkaserdőben folyó 18. századi erdőírtással és hamuzsírégetéssel kapcsolódik össze. Gróf Szluha György császári tábornok a sárvári vár és uradalom akkori birtokosa 1756. március 30-án kibocsátott telepítő levelét a sárvári kastélyban, melynek révén harminc német telepest telepített le egy írtáson, ami aztán a falu alapját képezte. Ennek oka az volt, hogy az uradalomhoz tartozó, hatalmas területen fekvő Farkas-erdőben a törvénytelen erdőhasználat (makkoltatás, erdei legeltetés, hamuzsírfőzés, stb.) már jó ideje nagymértékű pusztulást okozott. Szluha új telepesfalvak létrehozásával akart a helyzeten javítani. Főként német nemzetiségű erdőirtók kötelességeit, kedvezményeit szerződésben rögzítették. Az egyetlen fennmaradt ilyen német nyelvű okmány az egervölgyiek kontraktusa (szerződése).
Részletek Egervölgy alapítóleveléből:
„Mi alulírottak levelünk erejével kinyilvánítjuk minden rendű és rangúaknak, hogy készen vagyunk a kegyelmes sárvári uraságtól az uradalmában fekvő Farkas-erdőben egyes helyeken, amelyeket ő Excellenciája ikládi gróf Szluha György legkegyelmesebben számunkra kijelölt és … azon lakni enged…Ezzel szemben ők a fenti elkötelezettség alapján kötelesek a kijelölt helyeiken házaikat felépíteni, és amennyiben valamelyikük el kíván távozni, úgy fizesse meg a fent leírt pontok szerinti díjat, amit ennek megerősítésére sajátkezű aláírásommal tanúsítok. Ugyanúgy mi új lakosok, minekutána előttünk felolvastatott és elmagyaráztatott, a fent leírt pontok saját megfontolásunkból egyetértőleg elfogadtattak, és mivel magunk az írásban járatlanok vagyunk, így leírt nevünk után tett saját kezű keresztjelünkkel elköteleztük úgy magunkat, mint leszármazott gyermekeinket és gyermekeink gyermekeit.
Kelt Anno 1756, Március hónap 30-án Sárvár kastélyában
Gróf Szluha György
Michl Somer +
Matthias Tritsch +
Frantz Huber +”
A névadója is ő lehetett a falunak, mivel a jelentése égerfákkal benőtt völgyet jelent. Kezdetben árendások voltak, azaz bérletet fizettek földesuruknak.
A viszonylag zárt falu – a környező telepítésekkel ellentétben – viszonylag sokáig, a 19. század második feléig, megtartotta nyelvi különállását, ezért a közelmúltig nevezték Németfalunak is. Mára már az idősebbek körében is teljesen elfelejtődött a német nyelv használata.
A falu Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma 1790-ben épült és 1834-ben bővítették. Bizonyára ebből a korból, a 18-19. század fordulójáról származik a tekintélyes, emeletes plébániaépület is.
A hagyományos, egyutcás faluképet jól kiegészíti az egymásra néző temetődomb és szőlőhegy. Előbbi helyen számos szép régi sírkövet, az utóbbin viszont az egykori présházaknak csak maradványait fedezhetjük fel. A falunak egykor közel ezer lakosa volt, ma négyszáznál is kevesebben lakják.
A faluból sokan hagyták el az országot, vándoroltak ki többek között Amerikába már a század elején és 1956-ban is. Az otthonról elszakadt, „Amerikába vándorolt egervölgyi magyarok”, viszont nem felejtették el őseik szülőföldjét és egy Szentháromság szobrot emeltettek a faluban 1907-ben. A település lakóinak vallásos lelkületére utal a faluban és a hegyen felállított 18 kereszt és az Keresztút, melyet 2002-ben, Kercza Lajos építésztechnikus – amatőr alkotó – adományozót az itt élőknek.
Egervölgy dimbes-dombos, erdőszéli, egyszerű, de nemes kis ékszerdoboz, ahol közvetlenek és kedvesek az emberek. A falu vezetésének köszönhetően folyamatosan, fejlődik, megújul. Modern közösségi terei, játszótere, hangulatos, virágdíszes utcái szebbé teszik az itt élők mindennapjait. A polgármester asszony, Auer Gyuláné és a helyi közösségi élet mozgatórugója, Bősze Krisztián együttesmunkájának köszönhetően összetartó, együtt munkálkodó kis közössége van a településnek. Krisztián által vezetett kulturális csoportok üde színfoltjai, nem csak a helyi rendezvényeknek, hanem a vasvári Toborzónak és a környező települések falunapjainak is. A Krisztián által készített fellépő ruhák és koreográfiák mindig nagy sikert aratnak fellépéseik során. Együtt újítgatják a település keresztjeit, gondozzák, csinosítgatják a falu köztereit.
Egervölgy turisztikai látványosságát a templomon és a Szentháromság-szobron kívül a színes házak és az úgynevezett GRAFFITI falu jelenti. Ha Egervölgyről beszélgetünk valakivel, és a nevéről nem is, de ha megemlítjük a festet házakat, abban a pillanatban beugrik neki, hogy mely településről is van szó és elhangzik az a mondat :„Ja, a graffitis falu!”