Tausz István mutatta be nekünk Egervölgy legjelentősebb értékét, 1757-58 között épült templomot. Az akkor még fa szerkezetű kápolnát az egy évvel korábban letelepedett 30 németajkú család állíttatta. 1789-ben már anyanyelvükön is hallgathattak misét. 1790-ben pedig barokk stílusban felépült a mai templom, igaz, akkor még a hátsó rész és a torony nélkül, melyek 1834-ben Esthei Ferenc nagyúr készíttetett el.1823 novemberétől 1987. szeptember 1-éig Egervölgy önálló plébániaként működik.
A templom belülről is egyre szépült a közösség finanszírozása által. A Szt. Mihály arkangyalt ábrázoló eredeti, barokk kori oltárfestmény Szerafin Bartl fráter keze munkáját dicsérte. A XX. század elején a fali oltárképet felváltotta a Heckenast János szombathelyi festő és aranyozó főoltárképe, melyen a templom védőszentjét, a sátánt legyőző Szent Mihály arkangyalt látjuk. A fő és mellékoltárakat, valamint a szószéket a helyi asztalosmester, Velladics Lajos készítette 1905 körül. A mennyezet őrzi még az eredeti alkotásokat, melyek az idők folyamán csak felújítva, restaurálva voltak. A templom szobrai bő 100 esztendő alatt gyarapodtak és foglalták el mai helyüket. A templom az 1943-ban épült fa karzattal immár 800 fő befogadására volt képes. A belső festés és a világítás korszerűsítése 1973-ban történt meg. A toronysüveg 2006-ban sárgaréz kupolát kapott.
100 méternyire az épülettől található a falu temetője, melyet méltán tartanak a környék legszebb fekvésű sírkertjének. A dombokkal és szőlőheggyel körülölelt temetőnek saját haranglábja van. Meg kell említenünk még a templom előtt álló Szentháromság szobrot, melyet 1907-ben állíttattak az Egervölgyből Amerikába kivándorolt 32 hazánkfia. Neveik a talapzaton ónémet betűkkel olvashatók. A templomot ma 40-50 fő látogatja rendszeresen, köztük Leitgeb Mihályné, akinek saját készítésű csipkéi díszítik az oltárt.