Szecsődi András még ma is foglalkozik zsúpkészítéssel
Szecsődi András zsúpkészítő, a népművészet ifjú mestere hegyhátszentpéteri lakos. Egyike azon keveseknek, akik ma is aktívan foglalkoznak a zsúpkészítéssel. András eleinte autodidakta módon kezdte elsajátítani a mesterséget, majd a szakmában jártas mesterektől – Nagy Endre, Kaiser István – tanulva tökéletesítette tudását. 2011-től a saját, 4 hektáros területén megtermelt alapanyagból dolgozik. 12 ezer darab zsúpot tud elkészíteni évente a megtermelt alapanyagból, ami kb. 600 nm tető lefedésére elegendő. Hosszú a folyamat, mire az őszi vetésű rozsból a tetőre kerül a rozsszalmából készült zsúp. András az aratást június végén, a teljes érést megelőzően, az un. viaszérésben egy speciális arató- és kévekötő géppel végzi, ami lehetővé teszi, hogy törésmentesen egyben maradjon a rozsszalma. A learatott szalmakévéket kepébe rakja és két hétig száradni hagyja, majd a behordást követően kazlakban tárolja. A felhasználás előtt saját gépeivel csépli és tisztítja az alapanyagot. A hulladék sem megy kárba, mivel abból koszorúalapok készülnek, vagy kis kockákba bálázva téli tüzelőnek is alkalmas. A megtisztított és kicsépelt kévékből megkettőzéssel készíti el a zsúpokat. Kétféle zsúpot készít. Az egyik a „tökös alsó”, vagy szoknyás zsúp, a másik pedig a „gatyás”, vagy sima zsúp. Az elkészült zsúpokat saját szálukkal megkötve rögzíti fel az általában 40 cm-es léckiosztású tetőkre. Az alsó sorra köti a szoknyás kévét, a többi sorba pedig a sima zsúpok kerülnek, majd a Vasi-hegyhátra jellemző fonott tarajos gerinccel zárja a tetőt. Más tájegységeken jellemző még a sározott, vagy ömlesztett szalmás gerincfedés is, amit szintén el tud készíteni András. Szinte az ország minden részébe hívják dolgozni. Főleg tájházak tetőfelújítását végzi, de néha magánszemélytől is kap megrendelést kerti kiülők, présházak fedésének elkészítésére. Természetesen saját falujában, a hegyhátszentpéteri tájház zsúpfedésének karbantartását, felújítását is András végzi.