A golyók ütötte nyomok mementóként állnak a pincelejáró ajtaján
A ház ahol Ili néni lakik a település templomával majdnem egy idős, 1910 körül épült.
A háború idején sokan a faluból az ő pincéjükbe húzódtak be a harcok idején. Ha megnézzük a fém pinceajtót, látjuk, hogy golyóütötte nyomok szelik ketté.
3-4 éves gyerek voltam ekkor, kezdi a történetet, de nagyon élesen az emlékezetemben maradt, ahogy Nagyanyám a lépcső tetején tudott csak megállni, nem tudott beljebb menni a sok embertől akik a pincénkben voltak, mikor elsüvítettek mellette a golyók. Nagyon megijedtek, de szerencsére senkinek nem esett baja.
Szülei mindig mondták, hogy amig csak lehet őrizzék meg e napnak az emlékét a golyó ütötte ajtón, hogy emlékezzenek mindarra a szörnyűségre és a Nagymama szerencsés megmenekülésére. Ő sem változtatott ezen. Ma már csak egyedül él, de a golyó ütötte pinceajtót mindig látja, ha kilép a házból, hálát adva szerencsés megmenekülésüknek.
A német katonák nem mentek egyszerre vissza otthonaikba. A tisztek egy része náluk volt elszállásolva, míg a mellettük levő házban a zárka volt. Abban a helységben, ami most a garázs, ide volt beállítva nekik egy nagy kondér, amiben főztek, amit maguk után húztak a háború során, mondja és az a rézedény a miben főzték olyan fényesre volt pucolva, hogy megláttuk magunkat benne. Ebben főzték az teát, és minden más ételüket. A füst, ami felszállt, az úgy megfestette a mostani garázs ajtó feletti gerendát, hogy még a mai napig is viselik a nyomát az itt elszállásolt tiszteknek. Itt volt a kémény kidugva az ajtónál, de a tea, amit főztek az nagyon finom volt, úgy emlékszik.
Még egy történetem van, jut eszébe, amit a múltkor elfelejtettem elmondani, abból, amire emlékszem ebből az időből, mivel nagyon kicsi voltam még.
Egy kis katona, akit emlékszem, hogy Kálmán bácsinak hívtunk a bátyámnak, aki már sajnos nem él adott egy kis kanalat és egy csajkát, azért mert azt mondta, hogy egy ilyen korú kisfia van neki is otthon, mint a testvérem volt. A csajka már sajnos nincs meg, de a kanalat még emlékül megőriztük. Ezen rajta van a német felségjel is. A csajkában a kutyának adtunk enni az idők során, hogy tönkre ment.
Ez is mutatja, hogy azért a német katonáknak is volt szívük, nem volt mindenki könyörtelen – állapítja meg. Olyan erős, jó anyagból készült ez a kanál, hogy ez bizony nem hajlik el. Meg kell mondjam, hogy benn zsíros kanálnak használom, mert nem görbül el a kanál nyele, ha zsírt szedek. Ezt meghagytuk emlékben, de a Kálmán bácsi miatti kegyeletből. A bevésés, ami a kanál nyelén látható: 1942 és FBCM. Amikor ez történt már 1945-öt írtak.