Kaposi Lászlóné, Juci néni Erdélyben született és gyermekkorát is ott töltötte. Később – 1955-ben – Magyarországra, Győrvárra ment férjhez és azóta is itt lakik. Juci néni egész életében ügyes kezű volt, azonban a kézimunkázással komolyabban 1985-ben kezdett el foglalkozni, mikor betegsége miatt már nem tudta munkáját a szombathelyi STYL ruhagyárban folytatni. Felhalmozódott szabadidejét hasznos tevékenységgel igyekezett kitölteni; koszorúkötésbe kezdett, ami némi jövedelmet is hozott a házhoz; horgolt, hímzett, illetve a fafaragás és a csuhékészítés művészetével is el kezdett megismerkedni.
Legjelentősebb munkái csuhé alapanyagból készültek, köztük rengeteg népviseletes figurákkal, apróbb tárgyakkal, valamint betlehem összeállításokkal, melyek közül egyik műve országos díjat is nyert. A csuhézás fortélyait önállóan tanulta meg, kezdetben más mézművesek tárgyainak leutánzásával. Juci néni kizárólag természetes alapanyagokból formálta műveit, köztük, kukoricacsuhéból és hajból, faragott fából, illetve egyéb apró magvakból és termésekből. A babák ruháinak festéséhez is a környezetében fellelhető eszközökhöz nyúlt.
A csuhézás mellett fafaragással, makettek készítésével is foglalkozott. Legszívesebben gyermekkorának színterére, Erdélyre jellemző környezetet, parasztházakat, kutakat, székely kapukat és különböző háziállatok formált meg fából. Kiállításai a falu és a környékbeli települések rendezvényeinek megszokott, ám kissé sem megunt, bámulatos elemeit alkották. Bár Juci néni idős korából fakadóan már nem foglalkozik kézműves tárgyak készítésével, a Faluházban megtekinthetők babái, melyek hagyományos öltözékeket és elfeledett paraszti munkákat jelenítenek meg. Rendezett, takaros fából készült portái a régmúlt vidék hangulatát idézik.