Nádler László a saját házában működteti a galériát
Nádler László festőművész az 1990-es évek elején költözött feleségével Budapestről Oszkóra. A táj megihlette művészetét. Mára közel 300 alkotásából állandó Képzőművészeti Galériát működtet házában, ahová szívesen látja a művészetszerető látogatókat. Rendhagyó módon, a használaton kívüli medencét és annak épületét is kiállítóhelyként, illetve műteremként használja. Nádler László az impresszionista, realista olajfestményektől a konstruktivista, absztrakt alkotásokig széles spektrumban alkot. A művek közt láthatók mediterrán tájképek, csendéletek, portrék, pincék, falusi jelenetek, vadász és lovas témájú képek, erdőrészletek.
Képein a görög, spanyol és olasz vidék tengerpartjai, régi utcái és épületei a helyszínre varázsolják a képek nézőit. Műveiben a harmónia és a rend jelenik meg, melyre különösen figyel a művész minden képének megalkotásakor. Az 1970-es években a fonyódi és keszthelyi művésztelepek résztvevője volt. Sok művész volt rá hatással, többek közt a szintén keszthelyi kötődésű Mikus Gyula is, aki elindította a természetfestés útján. Nádler László szerint minden képnek mondanivalója és célja kell, hogy legyen, de nagy hangsúlyt fektet a mesterségbeli mívességre is. Legfőbb szándéka, hogy festményeivel, rajzaival, szobraival a természet, a környezet szépségére utalva a szemlélő szívét megörvendeztesse, és esztétikai érzékenységét növelje. Az utóbbi években a síkplasztika eszközeivel (talált, gyűjtött tárgyak beépítése a képbe) fejezi ki érzéseit, gondolatait a világ, az emberiség mai állapotáról. A gesztusfestészet technikáját alkalmazva, a különböző zenéket hallgatva színeket lát, ezeket és érzéseit mozogva-táncolva önti egyedi képi világba. Több alkalommal szervezett a helyi önkormányzat segítségével képzőművészeti alkotótábort, az itt született alkotásokat a helyi művelődési házban állították ki. Ars poeticája: „Az ember számára legdrágább az élet, s a művész az emberi jellemek konstruálására és rekonstruálására hivatott, hogy kitartóan nevelje az ember érzelemvilágát, jellemét és arculatát.”