Olaszfa Vas megye déli részén, az úgynevezett Vasi Hegyháton, Vasvár várostól délkeleti irányban, mintegy 10 km-re található. A Vasvári járáshoz tartozik. Területe 1654 hektár. Rendezett szántóföldek, rétek, erdők veszik körül, völgykatlanban helyezkedik el a jelenleg 428 lelket számláló zsáktelepülés.
Első okleveles említése 1244-ből való. A község az egykori Káptalanolaszka (Főszeg, Gyöpszeg, Alszeg, Csapás), Petőolaszka és Kozmafa településekből áll. A falu birtokjogi széttagoltságának emlékét őrzi a zegzugos településszerkezet. Mai elnevezése 1942-től használatos.
A falu eddig ismert első okleveles említését a győri káptalan egy 1306. évi átirata őrizte meg.
A település területén már a római korban is éltek. A 16. században Olaszka tizedszedő központ is volt. A földművelésnek és szőlőtermesztésnek nagy múltja van. 1750 körül már írásban is elkészítették „A Pethő Oloszkai Helység Szőlő Hegybeli törvénykönyvet”, 30 artikulussal.
Az 1890-es évek közepén, a község keleti részén kezdődő dombos erdő alján, fakitermelés közben felszínre került egy római kori villa falazata és szép mozaik padlója. Szombathelyi és vasvári egyházi és világi vezető személyiségek többen megtekintették, végül a mozaikpadlózatot felszedették és elszállították. a szombathelyi múzeumban és régészeti bibliográfiában nem találták nyomát az olaszfai leletnek, ami azt bizonyítja, hogy a római kori leletekben gazdag vármegyében ez a magányos lelet elsikkadt. Az akkori feljegyzések szerint a leletek helye „a község keleti szélén a XX. században „csapásnak” nevezett egysorházas utca végét és a Sipostó-lapályt összekötő földút fölötti domboldalon, mintegy 40-50 méterrel volt a földúttól, s nem éppen az út közepe táján, inkább közelebb a „csapás” utcához.”
Műemlék temploma építésének ideje nem ismert. Egy 1340-ben kelt okirat már Szent Miklósról nevezett plébániatemplomként említi. 1685-ben a törökök zaklatásai miatt a lakosság teljesen elhagyta a falut, a templomból boltíves szentélye és falai maradtak meg.
Az 1378-ban végzett határjárás szerint „oszkó felől a völgyben Vervyze folyócska van, mellette Karakou helység, amellyel határos Olozka”. a településtől keletre húzódó domb gerincén található a Szent Miklósról elnevezett plébániatemplom. A templom-domb jellegzetes kiemelkedés a dombos falutelepülés környezetében.
Öreg templomát, amely alig fél kilométerre van a római villától, az 1920-as évek elején restaurálták. Ekkor bontották le a templomhoz ragasztott körív alakú sekrestye épületét is, mert falazata már erősen megrepedezett. a sekrestye alapfalait 2 m mélyen kiszedték, ugyanis lapos négyzet alakú, betűjeles téglái római kori építményre utaltak. Egy régészettel foglalkozó professzor megállapította, hogy a sekrestye római kori őrtoronyépítmény volt. 1906-ban a templom kőpadozata, illetve az alatta lévő kripta beomlott. üregébe a község akkori fiatal tanítója, ort János ment le. nagy érdeklődést keltett felfedezése, mivel a kriptából alagút vezetett a templomon kívülre, a közeli erdők felé északkeleti irányba. az alagút első részét a beomlásig felkutatta, azonban csak szétszórt kriptamaradványokat talált. Így kiderült, hogy a sírhelyet a korábbi századokban már megbolygatták. Valószínű, hogy az alagút a török idők építménye, de mindenképpen a templom ősiségét mutatja.
1797-ben késő-barokk stílusban építették újjá, 1980-ban renoválták, 2012-ben komplex felújításon esett át. A templomban Bencz György 1882-ben épített egyedi orgonája és B. Kopp Judit faragásai találhatók.
1941-ben az Olaszka községnév megszűnt, a község Kozmafával Olaszfa néven egyesült. Mai nevét 1942-ben kapta.
A falu iskolája 1758-tól működött, sajnos 2005-ben végleg bezárta kapuit. Az óvoda 1964-ben nyílt, és azóta is működik. Az Óvodások aktív szereplői a település valamennyi ünnepének, programjának.
Elérhető közszolgáltatások: a településen teljes körűen kiépített a vezetékes vízellátás (1985) és az elektromos áramellátás (1960), a háztartási villamos energia fogyasztók száma: 261. A faluban 1997 óta elérhető a vezetékes földgáz, a háztartási gázfogyasztók száma: 98. A település belső úthálózata közepes minőségű, távközlési ellátottság kielégítő, a településen 82 db távbeszélő fővonal van, üzleti analóg távbeszélő fővonalak száma: 8. A faluban a kábel TV nincs kiépítve. Szervezett hulladékgyűjtés megoldott, kéthetente szállítják el a települési hulladékot. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 258. A postai szolgáltatás nagy múltra nyúlik vissza, pontos adat nincs a kezdetekről, a lakosságot érintő legnagyobb változás 2003. év végén következett be, megváltozott a szolgáltatás módja, részleges megosztással mobil postai és hagyományos kézbesítési rendszer működött, 2007-től a kézbesítést teljes egészében a mobil posta végzi. A postai ügyintézést 3 órában a helyi postahivatalban is le lehet bonyolítani.
A mai Olaszfa képére nemcsak az itt élők, hanem az innen elszármazottak és az itt nyaralóházakkal rendelkező olasz családok is hatással vannak.
Olaszfa egy jó levegőjű, csendes, nyugodt települése a Hegyhátnak. Nagy hangsúlyt fektetnek az itt élők, a település vezetőjének Landor Gyulának és a Kneipp mozgalom lelkes hívének Józsa Ritának,és a Kneipp szakértőnek, Dr. Garda Károlynak az irányítása mellett az egészségtudatos életmód kialakításának a Kneipp módszerre alapozva.
A Vasi Hegyhát, mint Magyarország első Kneipp–térségének, Kneipp-települései sorába tartozik Olaszfa is. Az itt található épületegyüttes a Kneipp témaút legszebb és legsokoldalúbb állomása. A családi ház és udvara egyben a település egyik közösségi tere. A gyógynövény szegélyezte szabadtéri malom egy–egy játszma során nem csak a szellemet, hanem a folyamatos lépcsőzés mellett a testet is megdolgoztatja. A hofehér ház tornácán szőlőlugas alatt pihenhet meg az elfáradt vándor. Ittjártunkkor éppen az óvodások szüretébe csöppentünk bele. Az udvarán, a kerekes kút mellett a vizes könyöklő és lábáztató objektumok pihenő padokkal találhatók. Az épületben a jó és páradús levegőt biztosító parajdi sós sószoba, mellett a Kneipp módszer vizeskúrájának hátteret adó eszközök találhatók, azonban ezek már csak orvosi előírásra, illetve orvosi felügyelet mellett használhatók.
Újonnan épített kilátója kényelmes megpihenést nyújt a Kneipp túraútvonalat megjárva, a dombra felérő vándornak, hogy körbe tekinthessen a fennsíkról, ahonnan jó időben még a Sümegi várat is látni lehet. (Mi is részesei lehettünk ennek a nekünk „helyiek” számára is lenyűgöző látványnak!)
A folyamatos fejlesztéseknek, melyre a település vezetői kiemelt figyelmet fordítanak, melyek anyagi hátterét a nyertes pályázatok biztosítják – megújult a Művelődési Ház, a Tűzoltószertár. Játszóterek, Pihenő park ívókúttal épült a faluközpontban településre érkezők és helyiek örömére. Rendezvénypajta biztosítja a kialakított Művelődési Ház előtti téren a rendezvények résztvevői számára a napsütés, vagy az eső a védelmet a település programjai alkalmával. Érdemes felkeresni ezt a piciny falut a Hegyháti erdők rejtekében.