A kis falu előzményei az Árpád-korra nyúlnak vissza. II. András király 1217-ben – mielőtt elindult szentföldi keresztes hadjáratára – a vasvári káptalan anyagi javainak védelme érdekében összeíratta annak birtokait. Az oklevél Vas megye középkori történetének egyik legkorábbi részletes forrása, tizenöt település – köztük Pácsony – első írásos említését tartalmazza. Egészen az 1950-es évekig hozzá tartozott Győrvár egy része, Újmajor is, ahol a káptalannak majorsága volt. A mai falu török idők utáni telepítésű, erre utal egyutcás, hosszan elnyúló szerkezete.
A Vasvár-Oszkó összekötő útról térhetünk be az állomásra vezető úthoz. Fénysorompóval biztosított átjáró a kezdőponti oldalon. Az 1947-es menetrendben az állomás Győrvár néven szerepel még. 1950. július 15-én avatták a mai Győrvár megállóhelyet, az addigi Győrvár állomás akkor kapta meg a Pácsony nevet. Pácsony gyönyörű Déli Vasút szabványépülete. (Egykoron a balatonmáriafürdői állomás is ilyen volt.) Ritkaság, hogy még ma is megtalálhatóak a felvételi épületen a Déli Vasútra jellemző ablaktáblák. Az elmúlt év során felújították, korszerűsítették mind az állomást, mind pedig a sineket, aközlekedést villamosították. Az állomást környező romos épületeket elbontották, így teljes szépségében látható a megújult állomásépület.
Itt működött és munkát adott nem csak a település lakóinak, hanem a környező térség lakóinak is a „pácsonyi Járműjavítő Üzem”. Többek között itt javították a Nyugati pályaudvart elemeit. Ez úgy történt, hogy a pályaudvart szó szerint darabokra szedték és leszállították Pácsonyba, ugyanis csak itt találtak olyan embert, aki hajlandó volt a régi, párizsi Eiffel Iroda által tervezett épület szegecselési technikáit megvalósítani. Tehát leérkezett a darab Pácsonyba megszerelték, majd visszaszállították a fővárosba és újra felújították.
Felszentelésének 100. évfordulójára 2011-re a Szent Imre római katolikus templom külsőleg felújítva, megszépült templomkerttel várta a híveket és a látogatókat. Környéke szépen parkosított, de az egész falu kiemelkedik a környékbeli falvak közül rendezett, virágosított köztereivel és magánházaival, és ez a rendezettség még kissé távolabbi vasútállomáson is megmutatkozik.
1995-ben a település elnyerte a Virágos Magyarországért országos verseny első helyezését. Itt élt az országosan ismert fafaragóművész, Magyar Lajos.
A faluhoz kisebb, erdők között megbúvó szőlőhegyen keresztül hangulatos út vezet Vasvár irányába. A szűkebben vett falu lakossága a régebbi időben sem haladta meg az ötszáz főt, de ma is közel háromszázan lakják.
A jövő évben befejezzük a járdák felújítását, folytatjuk a közmunkaprogramot, módosítjuk a község rendezési tervét, felkészülünk az Óvoda épületének ésszerű hasznosítására
A falu 800 éves jubileumára új települészászló, helytörténeti kiállítás, képeslap készült. Minden házba jutott a „Pácsonyi kóstoló” címmel kis szakácskönyvből, a régi pácsonyi ételeket tartalmazott, hogy mindenki el tudja készíteni otthon megtanulva, vagy csak felelevenítve a régi recepteket. Egy emléktárgyat is kaptak, hogy később is emlékezhessenek szűkebb hazájuk e jeles napjára.
A település vezetői mindig nagy figyelmet fordítanak az itt élők közérzetének javítására, a település fejlesztésére. Az ünnepeiket kis faluhoz méltón megünnepelik, segítik az itt élőket a mindennapi problémáik megoldásában. Mint ahogy történt ez a 800 éves évforduló estéjén is az elszármazottak találkozóján.