A XIV. században épült a település temploma
A rábahídvégi római katolikus templomot a Szentháromság tiszteletére építették 1342-ben. A templom kezdetben négyszögletű kápolna volt, torony nélkül. Később toldottak hozzá egy kisszerű tornyot nyugat felől. 1572 és 1693 között a templomot evangélikusok birtokolták, 1697-ben a katolikusoknak sikerült visszavenniük. A 18. században többször átépítették, illetve bővítették, s ekkor érte el a jelenlegi barokk stílusú formáját, viszont a főoltár és a két mellékoltár rokokó jegyeket visel. A templom festményeit és képeit Gaál József budapesti művész festette 1924-ben, majd Klonfár János pap-festő- egyházművész újította meg.
A mellékoltárokon Dorfmeister István által 1733-ban festett oltárképeinek másolatai láthatók, mivel az eredeti festményeket ellopták. Az egyik kép Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal, a másikon pedig a fájdalmas Szűz ábrázolása látható. A mellékoltárokat Ráth János Sankt Pölten-i faragóművész készítette 1862-ben. A templom egyhajós, szentélye a hajónál keskenyebb, sokszög záródású. A szentély záró falában egy Nepomuki Szent János-szobor áll, előtte szép barokk ráccsal. A templom kiváló akusztikával rendelkezik.
A templom oldalában a lourdes-i jelenés barlangja található. A boltíves bemélyedésben Szűz Máriát és az előtte térdeplő Szent Bernadettet ábrázolja a szoborcsoport. A szájhagyomány szerint a köveket, melyből készült, egyenesen Lourdes-ból hozták. A templom épülete néhány évvel ezelőtt teljes külső felújításon esett át. A templom oltár terítőinek különlegessége abban rejlik, hogy a rábahídvégi Kézimunka szakkör tagjai hímezték. Összesen három garnitúra készült belőle, melyeket évszakonként, alkalmanként cserélni tudnak. A Szentháromság templomban hetente kétszer, pénteken és vasárnap tartanak szentmisét a Vasváron székelő verbita atyák.